Kovács Dorottya (2015) Hogyan legyünk városiak költözés nélkül? – avagy a várossá nyilvánítás folyamatának bemutatása Jánosháza példáján. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
kovács_dorottya_2015maj_publikus.pdf Download (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Az emberek sokszor találkoznak a mindennapok során a különböző településtípusokban rejlő éles előnyökkel és hátrányokkal. A gazdaság területén számos vállalat készíti ezen szempontok szerint statisztikáját, amelyre épülve tervezik kínálatukat és marketingjüket. Ugyanakkor az emberek is figyelembe veszik a települések státuszát a munkahelyek keresésében és a lakóhelyük kiválasztásában. A magyar társadalmat azonban kevésbé jellemzi a mobilitás. Szakdolgozatom témájának a várossá nyilvánítás áttekintését választottam, hogy bemutassam és feltárjam, hogy milyen lehetősége van a fejlettebb önkormányzatoknak a gazdasági és társadalmi felfogásban jelentős szerepet betöltő városi cím megszerzésére. A kezdeményezés folyamata 1990. óta a helyi önkormányzatok szabályozottsága által rendelkezik jogi háttérrel. A jelenleg hatályos jogszabályok, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a területszervezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján azok a községek, amelyek úgy vélik, hogy kellő fejlettséggel és térségi szereppel rendelkeznek, megpályázhatják a városi címet. Ezt valósította meg a szakdolgozatomban vizsgált, lakóhelyemhez közel fekvő Jánosháza is, amely 2013-ban vált várossá. A település példáján megfigyelhető a folyamat felépítése, valamint azok a mutatók, amelyek a település fejlettségét támasztják alá. A városi önkormányzatoknak az előírt feladatköröket a községeknél, nagyközségeknél magasabb színvonalon és nagyobb térségben kell ellátniuk. A feladatok elvégzésének mértéke kerül bemutatásra a kezdeményezéshez kapcsolódó pályázatban, amelynek szempontjait kormányrendelet szabályozza. A pályázati dokumentum áttekintést ad a pályázó település múltjáról, jelenéről és jövőbe mutató terveiről. A bíráló bizottság megállapítja, hogy milyen szintű a kötelező és önként vállalt feladat ellátás, és mennyire kiépített a hozzátartozó intézményrendszer. Jánosháza mellett ugyanabban az évben városi címet kapó Lébény adatbázisát is megvizsgáltam. A két város összehasonlításából kirajzolódott, hogy a különböző adottságok mellett is azonos fejlettségi szinten állnak a települések. A témában folytatott kutatásom során talált szakirodalmak és internetes források felhasználásán túl megállapításaimat primer kutatásommal, az általam összeállított kettő kérdőívvel alapoztam. Első kérdőívemben azokat a tényezőket kívántam feltárni, amelyek miatt Magyarország lakossága szívesebben választaná a városokat lakóhelyének. Továbbá érdekelt, hogy mennyire vannak tisztában azzal, hogy a települések fejlettségét milyen tényezők teszik erősebbé, valamint mit is tehetnek a fejlődés érdekében ők maguk. A második kérdőívem célcsoportja Jánosháza lakossága volt. Egyrészt arról gyűjtöttem információt, hogy a várossá nyilvánítási folyamatot miként élték meg a helybeliek, másrészt arról, hogy milyen változást érzékeltek a település fejlettségében a városi cím elnyerését követően. A primer és szekunder kutatásaim alapján vontam le következtetéseimet arról, hogy milyen hiányosságok fedezhetőek fel a várossá nyilvánítás folyamatának területén.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola (a GKZ 2015-ig keletkezett dolgozataihoz)
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Szak
A képzés szintje
alapképzés
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat |
|---|---|
| Kulcsszavak: | város, urbanisztika - várostudomány, településfejlesztés, Jánosháza (Vas), község, helyi önkormányzat - települési önkormányzat, közigazgatás |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Felhasználók 65 nem található. |
| Dátum: | 22 Máj 2015 10:59 |
| Utolsó módosítás: | 14 Jún 2021 18:53 |
| URI: | https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/3299 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |