A Home Office munkaformája és annak hosszú távú hatásai Magyarországon és az Európai Unióban

Aranyosi Milán (2025) A Home Office munkaformája és annak hosszú távú hatásai Magyarországon és az Európai Unióban. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of aranyosi_milán_2025jan_publikus.pdf]
Előnézet
PDF
aranyosi_milán_2025jan_publikus.pdf

Download (876kB) | Előnézet
[thumbnail of aranyosi_milán_2025jan_publikus_nyilatkozat.pdf] PDF
aranyosi_milán_2025jan_publikus_nyilatkozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (136kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat témaválasztását a Home Office, mint modern munkavégzési forma rohamos elterjedése és annak társadalmi, gazdasági, valamint pszichológiai következményei indokolták. A COVID-19 világjárvány kirobbanása jelentős fordulópontot hozott a munkavállalási szokásokban, hiszen számos ágazat kényszerült az otthoni munkavégzés gyors bevezetésére. A változás nem csupán átmeneti intézkedésként jelent meg, hanem hosszú távú trenddé vált, amely mind Magyarországon, mind az Európai Unióban átalakította a munkaerőpiacot, a munkáltatói elvárásokat és a munkavállalók életmódját. Az utóbbi években tapasztalt digitális fejlődés, valamint a munka és magánélet egyensúlyának keresése tovább növelte a távmunka iránti igényt, ezért fontos megvizsgálni ennek hatásait különböző szempontokból. A kutatás során félig strukturált interjúmódszert alkalmaztam, melyben különböző szektorban dolgozó hat munkavállalót kérdeztem meg. Az interjúalanyok között voltak  pénzügyi területen dolgozók, közalkalmazotti munkavállalók (szociális munkások), építész, valamint egészségügyben dolgozó alkalmazott. Az interjúk célja az volt, hogy mélyebb betekintést nyerjek a Home Office gyakorlati tapasztalataiba, az egyéni és szakmai hatásokba, valamint az esetleges kihívásokba. Az interjúalanyokat nyitott kérdésekkel arra ösztönöztem, hogy saját tapasztalataikat osszák meg, válaszaikat 15-ig skálázzák, így az eredmények kvalitatív jellege jól tükrözi a valós munkavállalói véleményeket. Az interjúk alapján megállapítható, hogy a Home Office legnagyobb előnye az időmegtakarítás, amely az ingázás elhagyásával jár, valamint a rugalmas időbeosztás lehetősége. Többen kiemelték, hogy otthon kényelmesebben és fókuszáltabban tudnak dolgozni, ami növeli a produktivitásukat. A válaszadók közül pozitív változásként említették a munka-magánélet jobb egyensúlyát, különösen akkor, ha a munkaidő és a családi élet jól szervezhető. A negatív hatások közül a társas kapcsolatok hiánya és az izoláció jelentek meg leggyakoribb problémaként, amelyet az interjúalanyok szerint a rendszeres virtuális megbeszélések sem tudnak teljes mértékben pótolni. Ezen túlmenően néhányan kiégésről számoltak be, amelyet a munkahelyi és magánéleti határok elmosódása okozott. A digitális eszközökkel kapcsolatos nehézségek szintén megjelentek: például lassabb internetkapcsolat, technikai problémák, vagy az, hogy a munkáltatók nem minden esetben biztosították az otthoni munkavégzéshez szükséges megfelelő felszerelést. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a munkáltatói támogatás kulcsfontosságú a Home Office sikeres megvalósításában. Az interjúalanyok szerint azok a munkáltatók, akik rendszeres visszajelzést és rugalmas szabályozásokat biztosítanak, hosszabb távon jobban fenntartják a munkavállalók elégedettségét és motivációját. A kutatás összegzéseként elmondható, hogy a Home Office, bár számos előnnyel jár, nem minden munkavállaló és munkakör számára jelent ideális megoldást. A távmunka hosszú távú fenntarthatóságához elengedhetetlen a megfelelő digitális infrastruktúra, a munkavállalók digitális készségeinek fejlesztése, valamint a munkaügyi szabályozások rugalmassá tétele. Az interjúkból nyert tapasztalatok alapján a dolgozat gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segíthetnek a Home Office hatékonyabb alkalmazásában mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. A kutatás hozzájárul a Home Office jövőbeni szerepének jobb megértéséhez, és felhívja a figyelmet arra, hogy e munkavégzési forma hatékony alkalmazása megfelelő tervezést és támogatást igényel minden érintett fél részéről.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

gazdálkodási és menedzsment

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Hegyiné Csorba Ildikó
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Szili-Fodor Dóra, Dr.
Belső
adjunktus; Logisztika és Menedzsment Informatika Tanszék; GKZ

Mű típusa: diplomadolgozat
Kulcsszavak: digitalizálás - digitalizáció, hatékonyság, jövő, rugalmasság, távmunka
SWORD Depositor: SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID): SWORD
Dátum: 22 Jan 2025 13:28
Utolsó módosítás: 24 Jan 2025 07:10
URI: https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/26431

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet