Jólét 65 felett – A magyar lakosság nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóságának feltérképezése

Kocsis Karolina (2024) Jólét 65 felett – A magyar lakosság nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóságának feltérképezése. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

Előnézet	PDF kocsis_karolina_2024jan.pdf Download (3MB) | Előnézet
	PDF kocsis_karolina_2024jan_publikus_nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (228kB)

Absztrakt (kivonat)

A témám a Magyarországon megjelenő nyugdíjcélú öngondoskodási termékek, illetve ezeknek a lakosság körében való elterjedtségének a vizsgálata. Azért választottam ezt a témát mivel a jelenlegi állami nyugdíjrendszert veszélyeztető demográfiai és gazdasági változások következtében egyre fontosabb, hogy az emberek a nyugdíjaskori jólét érdekében ne csak az államra hagyatkozzanak, hanem kiegészítés gyanánt saját megtakarításokat is hajtsanak végre. A szakdolgozatom célja volt a primer és szekunder kutatáson keresztül feltérképezni a magyar lakosság nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóságát, illetve a megtakarításokra döntő hatással lévő tulajdonságokat. Hipotéziseimen keresztül feltártam, hogy a három forma közül melyik lehet a legelterjedtebb, illetve, hogy különböző tényezők, mint a lakosság informáltsága, nettó bértömege és kora, mennyire befolyásolja őket a megtakarítások esetében. A szakirodalmi feldolgozás keretében bemutattam a hazánkban megjelenő nyugdíjrendszeri formát, illetve az önkéntes formák 2021-2022. évi eredményét, amely egyértelműen jelezte, hogy az eddigi évek alakulásához hasonlóan még mindig az önkéntes nyugdíjpénztár a legelterjedtebb a megtakarítók körében 1 092 ezer fővel. Ennek ellenére a teljes 1,6 millió személyből álló megtakarítói réteg a foglalkoztatottaknak csak 34%-át jelenti, amely az idősebb korosztályok magasabb létszámához viszonyítva kevés. A szekunder kutatásomat egy elektronikus kérdőív és egy pénzügyi teszt segítségével végeztem. A kérdőívben a személyek általános tulajdonságai mellett rákérdeztem arra, hogy megtakarítanak-e nyugdíjcélra és nem rendelkezők és megtakarítók esetében is megkérdeztem a döntésük okát. A 109 kitöltő személynek mindösszesen 24,8%-a (27 fő) rendelkezett nyugdíjcélú megtakarításokkal, amely ugyancsak mutatja az alacsony megtakarítói hajlandóságot. A nyilatkozó személyek nettó bér szerint vizsgálata kimutatta, hogy inkább a magasabb, országos átlagbért meghaladó jövedelemmel rendelkezők takarítanak meg öngondoskodási célra. A megtakarítók életkor szerinti vizsgálatához a kérdőívem eredménye mellett a KSH kimutatásait is felhasználtam, és mindkettő azt az eredményt hozta, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás inkább a 45 éven felüli lakosság körében elterjedt, ők azok, akik már korukból kifolyólag jobban gondolnak a nyugdíjas éveikre. A nem megtakarító személyek esetében a kérdőív segítségével három fő okot tudtam feltárni a formák népszerűtlenségére, illetve arra, hogy miért választják kevesen a nyugdíjcélú megtakarításokat. Ebből az egyik ok az alacsony jövedelem volt, amelynek következtében sokan nem engedhetik meg, hogy nyugdíjcélra tartalékoljanak. A másik két ok pedig az informálatlanság, illetve az ebből eredő, a formával és a megtakarításokat nyújtó vállalatokkal szembeni, bizalmatlanság volt. A pénzügyi teszttel a megfigyelt sokaság öngondoskodással kapcsolatos informáltságát szerettem volna feltárni, hogy látható legyen, mennyire befolyásolhatja őket az információhiány. A teszt azt az eredményt hozta, hogy az átlagos emberek nincsenek tisztában az általános információkkal a hazai nyugdíjrendszert illetően és valószínűsíthető, hogy ezért is maradnak távol az öngondoskodási formáktól. Következésképpen a nyugdíjcélú megtakarítások népszerűségének fellendítése érdekében mindenképpen szükséges lenne a lakosság oktatása az elérhető lehetőségekről, hogy csökkenjen a jelenlegi információhiány. Továbbá a dolgozatomban több javaslatot is tettem a hazai nyugdíjrendszer jövőbeli biztonságának fenntartása érdekében, ilyen például, hogy sok külföldi országhoz hasonlóan valamilyen módon kötelezővé lehetne tenni az öngondoskodási formákban történő szereplést, vagy további ösztönző eszközökkel vagy akár kötelező munkáltatói befizetéssel. Ennek ellenére véleményem szerint enyhébb, kevésbé drasztikus változtatások bevezetésével is már jelentős változást lehetne elérni a hazai megtakarítói hajlandóság növelése érdekében.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat
Kulcsszavak:	elöregedő társadalom, lakosság öngondoskodási hajlandósága, nyugdíjcélú megtakarítások alakulása, nyugdíjrendszer, öngondoskodás
SWORD Depositor:	SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID):	SWORD
Dátum:	16 Feb 2024 13:41
Utolsó módosítás:	17 Feb 2024 09:40
URI:	https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/26336

Actions (login required)

Tétel nézet