Teskánd Község Önkormányzata tevékenységének vizsgálata 2013-2015. években

Mester Amarilla (2016) Teskánd Község Önkormányzata tevékenységének vizsgálata 2013-2015. években. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

Preview

PDF mester_amarilla_2016jún.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

A záró dolgozatomban az önkormányzati rendszer bemutatását végeztem el Teskánd Község Önkormányzatának tevékenysége alapján. A záró dolgozatomban először az elméletet, a szakmai hátteret mutattam be, amelyben a közigazgatás általános kérdéseivel és a közigazgatási rendszer alrendszereivel, főként az önkormányzati alrendszerrel foglalkoztam. Majd Teskánd Község Önkormányzatának gazdálkodását vizsgáltam a költségvetési beszámoló 2013-2015. évi teljesítési adatai alapján. Az Önkormányzat esetében először a költségvetési bevételek és kiadások alakulását vizsgáltam meg az adott években. Az elemzések során mindig az adott év teljesítését az előző év teljesítéséhez viszonyítottam, így láncviszonyszámok alapján elemeztem. A költségvetési bevételek évről évre növekedést mutatnak, aminek az egyik lehetséges oka, hogy a helyi iparűzési adó növekedett, további okok a pályázati bevételek és az önkormányzati támogatások. A támogatások összegéből valósította meg az Önkormányzat a beruházásait, amit a bevételi oldal is mutat. A sikeres pályázatok során elnyert pénzösszeg a működési célú átvett pénzeszközök között jelenik meg. A költségvetési kiadások évről évre növekedést mutatnak, aminek az egyik lehetséges oka a pályázaton kapott pénzből megvalósított beruházás és a hitelfelvételből megvalósított beruházás. További ok a feladatbővülés, aminek keretében embereket kell felvenni (például közmunkaprogram). Az Önkormányzat nem tudja előre, hogy hány közmunkás lesz, a létszám a munkaügyi központtól függ. A dologi kiadásokon belül található a készletbeszerzés, a kommunikációs szolgáltatások, a szolgáltatási kiadások, a kiküldetések, reklám- és propagandakiadások és a különféle befizetések és egyéb dologi kiadások. Számomra meglepő módon a szolgáltatási kiadások nagy részét nem a közüzemi díjak tették ki, hanem a vásárolt élelmezés. Másodszor az önkormányzat vagyoni helyzetének a vizsgálatát végeztem el a mérleg segítségével. A mérlegen belül az eszköz és a forrás állomány alakulásával foglalkoztam. Az eszközöket a befektetett eszközök és a forgóeszközök alkotják. A befektetett eszközök növekedésének oka a beruházások növekedése, amely a követelések növekedésével függ össze, illetve a pénzeszközök növekedése, amely az adóbevételek növekedésével függ össze. A forgóeszközök növekedése szintén a beruházások és a pénzeszközök növekedése miatt lehetséges. A forrás oldalon található a saját tőke és a kötelezettségek, amelyek változása jelentős az egyes vizsgált években az önkormányzatnál. A változások okai a rövid és hosszú lejáratú hitelek felvételéből adódott, illetve a ki nem fizetett számlák miatt. Az Önkormányzat működésének biztosítása és a feladatok ellátása lényeges feladat, amit az önkormányzat képtelen önerőből megoldani. Az önkormányzat az állam támogatásából és a saját forrásaiból gazdálkodik. Saját forrásának egy részét a helyi adók teszik ki, de ez nem elegendő, ezért alternatív finanszírozási lehetőségeket vesz igénybe, ami hitelfelvételt és pályázatok útján szerzett támogatást jelent. A hitelek közül az Önkormányzat gyakorta vesz fel likviditási hitelt, amely éven belüli hitel. Felvételének oka, hogy a helyi adók nem egyszerre folynak be. Az Önkormányzat hosszú távú hitel felvételére is rászorult, 2013. év végén vett fel tíz éves futamidejű hitelt, amelyből a 2014. évi beruházásait finanszírozta, amelyek hídfelújítás, településrendezési terv, napelemes rendszer kiépítése és utak helyreállítása, aszfaltozása voltak. A pályázatok során befolyt támogatásokat kedvezőbbnek tartom, mint a hitelek felvételét, hiszen a pályázat során tényleg szembesül a lakosság, hogy mi valósult meg belőle, ezért szükségesnek tartom a pályázatok figyelését, illetve eredményesebb kihasználását. Az Önkormányzat működtetése és irányítása nem egyszerű feladat, mivel gyakran forráshiánnyal küzd. Az Önkormányzatnak a saját bevételei növelése mellett fontos lenne a különféle támogatások megszerzése. A jövő szempontjából lényeges, az államháztartás alrendszerei közötti feladatmegosztáshoz társuljon a feladatellátáshoz szükséges finanszírozás. Ezt a jövő finanszírozási rendszerének kell biztosítani. Az Összefoglalás rövid tartalma a záró dolgozatomnak, amely hosszabban, bővebben és szemléletesebben tárgyalja az önkormányzat szervezeti rendszerét és Teskánd Önkormányzatának tevékenységét.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

Level of instruction

higher education vocational training

Supervisors

Item Type:	Final paper
Uncontrolled Keywords:	helyi önkormányzat - települési önkormányzat, közigazgatás, önkormányzati feladatellátás, szervezeti felépítés - szervezeti struktúra, költségvetési gazdálkodás, Teskánd (Zala), hitel - hitelezés
Depositing User:	Users 65 not found.
Date Deposited:	02 Jun 2016 16:32
Last Modified:	14 Jun 2021 18:53
URI:	https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/7368

Actions (login required)

View Item