Lazariuc Iván (2023) Társasozunk? Tao itthon és Oroszországban. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.
Preview |
PDF
lazariuc_iván_2023jan_publikus.pdf Download (2MB) | Preview |
|
PDF
Lazariuc_Iván_2023január_publikus_nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (105kB) |
Abstract
2019 óta nagy figyelmet kapott világ szerte a nyereségadó, vagy ahogy hazánkban nevezik Társasági adó. Az ezzel kapcsolatos kutatások aktualitását az adja, hogy 2019-ben az OECD elkezdett kidolgozni egy nyereség minimumadóról szóló szabályozást, amely 2021 októberében került elfogadásra a G20 által. Ennek alapján arra kell számítani, hogy 2023-tól a nyereségadó mértéke 15% lesz azon országokban, ahol az államfők aláírták a szerződést (jelenleg 136 ország). Azokban az államokban, ahol a társaságok nyereségadója viszonylag alacsony, az a cél, hogy rábírják a multinacionális cégeket, befektetőket arra, hogy az adott országban fejlesszenek, hozzanak létre vállalkozásokat. Az új szabályozás következtében a társasági adó versenysemlegessé válik az érintett területeken. Miután ez jelentős változást okozhat a vállalkozások életében, célszerű hatásvizsgálatot végezni. A kutatás célja a hazai és az oroszországi társasági nyereségadó szabályozás rendszertani vizsgálata a hasonlóságok és különbözőségek feltárása érdekében. Szintén cél a globális szabályozás vállalkozásokra való hatásának elemzése mindkét megjelölt országban. Az alábbi kutatási kérdésekre kívánok választ találni: 1. Milyen struktúra alapján hasonlítható össze a két ország társasági adó szabályozása? 2. Milyen főbb hasonlóságok emelhetők ki a két ország társasági adó szabályozásából? 3. Milyen főbb különbözőségek mutatkoznak a két rendszerben? 4. Milyen kvantitatív hatás becsülhető lokalizációs összehasonlításban és globális nyereségadó alkalmazásának bevezetésével a mintául választott vállalkozások nyereségadózásában? Kutatásom módszertanilag egy értékelő és szintetizáló kutatás, mely egy összehasonlító elemzést tartalmaz, illetve magában foglal egy kvantitatív hatásvizsgálatot is. A kvantitatív adatok szekunder és primer adatforrásokból származnak. A primer adatgyűjtés Magyarország 10 legnagyobb árbevételű cégére koncentrál. A szakirodalom feldolgozás részben rendszeres irodalomkutatás lesz, kiegészítve adatbázis-kutatással és az online keresés lehetőségével. Az összehasonlító elemzés eredménye a két ország szabályozása közötti azonosságok és különbözőségek feltárása. A kvantitatív hatáselemzéssel pedig rámutatok arra, hogy melyik szabályozás szerint kedvezőbb az adózás, továbbá segítséget nyújthatok a vállalkozásoknak a társasági adózást érintő várható változásokra való felkészülésre, illetve munkám döntéstámogató eszközként funkcionálhat. Kutatásommal gazdagítani kívánom a téma kapcsán fellelhető, jelenleg hiányosnak értékelhető magyar nyelvű irodalmi kínálatot, miután nincs magyar nyelven elérhető szakirodalom a társasági adó oroszországi működéséről. A tanulmány az oktatásban is felhasználható az adózással kapcsolatos ismeretek bővítésre.
Institution
Pannon Egyetem
Kar
Zalaegerszeg Faculty of Business Administration
Department
Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék
Szak
Level of instruction
BSc course
Supervisors
| Item Type: | Thesis |
|---|---|
| Uncontrolled Keywords: | 2000. évi C. törvény a számvitelről, adó - adózás - adóügy, adójog, Magyarország, nemzetközi vállalat - multinacionális vállalat, nyereségadó, Oroszország, összehasonlító elemzés, társasági adó (tao) |
| SWORD Depositor: | SWORD |
| Depositing User: | SWORD |
| Date Deposited: | 03 Feb 2023 11:24 |
| Last Modified: | 03 Feb 2023 11:24 |
| URI: | https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/26021 |
Actions (login required)
![]() |
View Item |

