Társasozunk? Tao itthon és Oroszországban

Lazariuc Iván (2023) Társasozunk? Tao itthon és Oroszországban. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

Előnézet	PDF lazariuc_iván_2023jan_publikus.pdf Download (2MB) | Előnézet
	PDF Lazariuc_Iván_2023január_publikus_nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (105kB)

Absztrakt (kivonat)

2019 óta nagy figyelmet kapott világ szerte a nyereségadó, vagy ahogy hazánkban nevezik Társasági adó. Az ezzel kapcsolatos kutatások aktualitását az adja, hogy 2019-ben az OECD elkezdett kidolgozni egy nyereség minimumadóról szóló szabályozást, amely 2021 októberében került elfogadásra a G20 által. Ennek alapján arra kell számítani, hogy 2023-tól a nyereségadó mértéke 15% lesz azon országokban, ahol az államfők aláírták a szerződést (jelenleg 136 ország). Azokban az államokban, ahol a társaságok nyereségadója viszonylag alacsony, az a cél, hogy rábírják a multinacionális cégeket, befektetőket arra, hogy az adott országban fejlesszenek, hozzanak létre vállalkozásokat. Az új szabályozás következtében a társasági adó versenysemlegessé válik az érintett területeken. Miután ez jelentős változást okozhat a vállalkozások életében, célszerű hatásvizsgálatot végezni. A kutatás célja a hazai és az oroszországi társasági nyereségadó szabályozás rendszertani vizsgálata a hasonlóságok és különbözőségek feltárása érdekében. Szintén cél a globális szabályozás vállalkozásokra való hatásának elemzése mindkét megjelölt országban. Az alábbi kutatási kérdésekre kívánok választ találni: 1. Milyen struktúra alapján hasonlítható össze a két ország társasági adó szabályozása? 2. Milyen főbb hasonlóságok emelhetők ki a két ország társasági adó szabályozásából? 3. Milyen főbb különbözőségek mutatkoznak a két rendszerben? 4. Milyen kvantitatív hatás becsülhető lokalizációs összehasonlításban és globális nyereségadó alkalmazásának bevezetésével a mintául választott vállalkozások nyereségadózásában? Kutatásom módszertanilag egy értékelő és szintetizáló kutatás, mely egy összehasonlító elemzést tartalmaz, illetve magában foglal egy kvantitatív hatásvizsgálatot is. A kvantitatív adatok szekunder és primer adatforrásokból származnak. A primer adatgyűjtés Magyarország 10 legnagyobb árbevételű cégére koncentrál. A szakirodalom feldolgozás részben rendszeres irodalomkutatás lesz, kiegészítve adatbázis-kutatással és az online keresés lehetőségével. Az összehasonlító elemzés eredménye a két ország szabályozása közötti azonosságok és különbözőségek feltárása. A kvantitatív hatáselemzéssel pedig rámutatok arra, hogy melyik szabályozás szerint kedvezőbb az adózás, továbbá segítséget nyújthatok a vállalkozásoknak a társasági adózást érintő várható változásokra való felkészülésre, illetve munkám döntéstámogató eszközként funkcionálhat. Kutatásommal gazdagítani kívánom a téma kapcsán fellelhető, jelenleg hiányosnak értékelhető magyar nyelvű irodalmi kínálatot, miután nincs magyar nyelven elérhető szakirodalom a társasági adó oroszországi működéséről. A tanulmány az oktatásban is felhasználható az adózással kapcsolatos ismeretek bővítésre.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat
Kulcsszavak:	2000. évi C. törvény a számvitelről, adó - adózás - adóügy, adójog, Magyarország, nemzetközi vállalat - multinacionális vállalat, nyereségadó, Oroszország, összehasonlító elemzés, társasági adó (tao)
SWORD Depositor:	SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID):	SWORD
Dátum:	03 Feb 2023 11:24
Utolsó módosítás:	03 Feb 2023 11:24
URI:	https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/26021

Actions (login required)

Tétel nézet