Kiss Martin (2022) Lakás- és ingatlanfedezetű hiteltrendek, illetve az állami támogatások az OTP Bank Nyrt.-nél magánszemélyek részére. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
kiss_martin_2022máj_publikus.pdf Download (2MB) | Előnézet |
PDF
kiss_martin_2022máj_publikus_nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (396kB) |
Absztrakt (kivonat)
A jelzáloghitel évtizedek óta meghatározó tényező a magyar és nemzetközi lakáshitelezésben. Az első igazán nagy hazai jelzáloghitel felvételi hullám a 2000-es évek közepén kezdődött, amikor is kialakult a devizahitelezési buborék. A fokozott kockázatvállalásra ösztönző hitelezési politika magával hozta a bankok közötti versengést a magasabb hozamok érdekében, amelynek következtében nem figyeltek a lehetséges kockázatokra, mivel a cél minél több hitelszerződés megkötése volt. A kedvező hitelkondíciók és a gazdasági növekedés hatására felfutó kereslet komoly ingatlanár emelkedéssel járt 2008-ig. A felfokozott növekedés utáni gazdasági válság és devizakockázatok rossz felmérése azonban rövid idő alatt magával rántotta a devizahiteleseket, akik ekkor szembesültek a konstrukció legnagyobb hátulütőjével, az árfolyam kockázattal, mely a törlesztőrészleteket jelentősen megemelte. E gazdasági sokk az egész országot érintette, amely részben még a mai napig is érezteti a hatását egyes háztartásoknál. Az ingatlanárak 2008-tól 2013-ig összességében 20%-ot estek. Ebben az időszakban a jelzáloghitelezés természetszerűen lelassult, mivel egyrészt a bankok is szigorították a hitelezést, másrészt a háztartásoknak is kevesebb volt a jövedelme és óvatosabbakká is váltak az ingatlan vásárlásoknál. Az ingatlanpiac 2014 elejére kezdett magára találni a tetszhalott állapotból, melyet a magyar kormány is támogatott, mivel 2015. július 1-től elindult az "új szocpol", azaz a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, amely a gyermekes családokat támogatja a saját ingatlan szerzésben. 2019-től a családok további meglepetésére pedig új konstrukciók jelentel meg: a Babaváró támogatás és a falusi CSOK. A támogatások mellett a hitelfelvételi kedvet az alacsony, 1% alatti kamatszint is támogatta az elmúlt időszakban. A családtámogatások és a kedvező hitelfelvételi lehetőség pedig magával hozták az újabb keresleti hullámot a lakásoknál, ezzel kialakítva egy újabb komoly áremelkedést az ingatlanpiacon. Az itt látott komoly növekedést azonban csak részben köszönhetjük a támogatásoknak, az emelkedésben komoly szerepet játszottak a nyersanyagárak és a munkadíjak komoly emelkedési. A 2019-es koronavírus és a 2022 februárjában kitört Orosz-Ukrán konfliktus a nyersanyagpiacra komoly hatást gyakoroltak, mely egyes nyersanyagok árát akár 80%-kal is növelték, amely beépült az építőipari árakba, ezzel növelve az új ingatlanok árait. A gazdasági ösztönzés farvizén kialakult emelkedő infláció a gazdaságokra is kihatottak, hiszen a jegybankoknak el kellett kezdeniük a szigorítást az alapkamatok megemelésével, mely hosszabb távon drágább hitelhez jutáshoz vezet. Egyelőre a hitelfelvételi kedv még mindig magasnak mondható, azonban a mostani gazdasági ciklus végén véleményem szerint lehet egy újabb megtorpanás (egyelőre nem olyan mély válságot), melyhez hasonlót láthattunk 2008-at követően. A záródolgozatom alapján ezért arra a következtetésre jutottam, hogy nehéz időszak előtt áll a magyar ingatlanpiac és jelzáloghitelezés.
Intézmény
Pannon Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék
Szak
A képzés szintje
felsőoktatási szakképzés
Konzulens(ek)
Mű típusa: | záródolgozat (felsőoktatási szakképzés) |
---|---|
Kulcsszavak: | devizahitel, jelzáloghitel, lakáscélú hitelezés, lakáscélú támogatások, lakáshitel, lakáspiac, lakossági hitelezés, OTP Bank Nyrt., Szombathely (Vas) |
SWORD Depositor: | SWORD |
Felhasználói azonosító szám (ID): | SWORD |
Dátum: | 29 Jún 2022 11:59 |
Utolsó módosítás: | 29 Jún 2022 11:59 |
URI: | https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25957 |
Actions (login required)
Tétel nézet |