Lesz-e szükség könyvelőkre – avagy a könyvelői szakma jövője

Kláminger Bence (2020) Lesz-e szükség könyvelőkre – avagy a könyvelői szakma jövője. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

Előnézet	PDF kláminger_bence_2020jan_publikus.pdf Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	PDF kláminger_bence_2020jan_publikus_nyilatkozat.pdf Download (472kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A mai könyvelők körében gyakori témaként merülhetnek fel olyan jövővel kapcsolatos kérdések, hogy mennyire lesz jelentős a szakmai tudásuk, meddig fejlődhetnek még a könyvelőprogramok, illetve az intelligens kiegészítő szoftverek, átveheti-e egy program a könyvelő tudását, milyen mértékben tudja helyettesíteni a jövőben munkáját. A szakdolgozatom célja ezekre a kérdésekre választ találni. A könyvelőprogramokat azért kezdték fejleszteni, hogy minél könnyebben, hatékonyabban, gyorsabban, egyszerűbben lehessen könyvviteli szolgáltatásokat nyújtani. Ezek a programok egyfajta asszisztensként szolgálnak, egyrészt megkönnyítik magát a könyvelést, az időszaki jelentések elkészítését, másrészt hatékonyabbá teszik a kommunikációt, a kapcsolattartást a könyvelők és a vállalatok között. Azonban a szoftverek fejlődése a könyvelői munkával szemben is számos új kihívást állítanak. A robbanásszerű digitális fejlődéssel együtt a számviteli szakembereknek is képezniük kell magukat, hogy minél egyszerűbben ki tudják használni a legújabb rendszerek előnyeit. A könyvelőprogramok fejlődése komoly lehetőségeket rejt a könyvelők számára, hiszen az adatrögzítések jelentősen felgyorsíthatók, automatizálhatók. A kérdés, hogy hol van a határa ennek az együttműködésnek, meddig folytatódhat ez a fejlődés, mikor billen át az a bizonyos képzeletbeli mérleg a mesterséges intelligencia javára, vagyis: kell-e félniük a könyvelőknek a jövő technológiájától? A dolgozat első részében bemutatásra került a könyvviteli szolgáltatások ismertetése, először az úgynevezett klasszikus könyvelési feladatok, amik magába foglalják az alap könyvviteli szolgáltatást, az adózási szolgáltatást, a bérügyviteli szolgáltatást, az állandó meghatalmazotti képviseletet az adóhatóság előtt, eseti képviseletet az adóhatóság előtt, valamint a tanácsadást. Ezek után tértem rá azon elvárások ismertetésére, amelyekkel a könyvviteli szolgáltatóknak naponta szembe kell nézniük. A dolgozat következő részében a kérdőív segítségével kerültek elemzésre a digitális világ legnagyobb kihívásai a könyvelést tekintve, bemutattam, mennyit változott a könyvelői szakma az elmúlt 20 évben, mik a legfontosabb változások. Ezt követően részletesen ismertettem a rohamos digitalizáció hatásait a mindennapi könyvelésre. A kérdőív kitöltőinek véleményét vizsgáltam a következőkben az állami intézkedések következményeiről. A továbbiakban ismertettem, hogy mire képesek ma a legmodernebb programok – 3 különböző szoftver került bemutatásra, melyek mindegyike mesterséges intelligencián alapuló felhőalkalmazást használó rendszer. Ezt követően került sor a szakdolgozatom fő témájára, a könyvelői szakma jövőjének vizsgálatára. A kutatás során elsősorban a kérdőív jövőre vonatkozó kérdései segítették a munkámat, de érdemes megemlíteni a szakmai cikkek, publikációk tanulmányozását is. Összességében elmondható, hogy a könyvelői szakma jövőjét számos tényező befolyásolja. A világ átalakulóban van, évről évre jönnek az új fejlesztések, új kihívások, amik döntően meghatározhatják a könyvelők mindennapi munkáját. Az általam bemutatott modern kiegészítő programok, illetve a mai fejlett könyvelőprogramok átstrukturálják a könyvelői feladatokat. A rögzítési munkák, amik hosszú éveken át meghatározták a szakmát, automatizálódni fognak. A szakma ugyan átalakulóban van, néhány feladatot teljes mértékben át fognak venni az intelligens szoftverek, de nem lehet kijelenteni, hogy ez által nem lesz szükség a jövőben könyvelőkre. Idővel egyre jobban előtérbe fognak kerülni a tanácsadói, elemzői, ellenőrzői feladatkörök. A könyvelői végzettség több különböző karrier utat kínál, például a multinacionális cégeknek sokféle szakemberre szükségük van. A szakdolgozat bevezetésében felvetett kérdéseket tehát véleményem szerint sikerült megválaszolni, a könyvelőknek jelenleg egyáltalán nem kell attól tartaniuk, hogy egy intelligens szoftver átveszi a helyüket. A könyvviteli szolgáltatók számára a technológia folyamatos fejlődése nem konkurenciát jelent, hanem lehetőséget a pontosabb, precízebb, könnyebb, hatékonyabb munkavégzésre. A folyamatos alkalmazkodás a jövőben is jelentős értéket fog képviselni. Úgy gondolom, a jövő könyvelői olyan komplex szolgáltatók lesznek, akik jártasak az adóügyekben, képesek ellenőrzési, elemzési feladatköröket ellátni, folyamatosan követik a jogszabályi változásokat, és ezek alapján igyekeznek minél hatékonyabb tanácsokkal szolgálni a vállalkozásoknak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem (a GKZ 2016-2020 között keletkezett dolgozataihoz)

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat
Kulcsszavak:	automatizáció - automatizálás, digitalizálás - digitalizáció, futurológia - jövőkutatás, könyvelőrobotok, könyvviteli szolgáltatás - könyvelőiroda, mesterséges intelligencia - MI - artificial intelligence - AI, robotika - robotizáció - robotok, számvitel - könyvvitel
SWORD Depositor:	Felhasználók 13380 nem található.
Felhasználói azonosító szám (ID):	Felhasználók 13380 nem található.
Dátum:	01 Feb 2020 00:15
Utolsó módosítás:	14 Jún 2021 18:58
URI:	https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25256	URI:	https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25256

Actions (login required)

Tétel nézet