Egy sikeres csődeljárás jogi, számviteli aspektusai

Bőjti Henrietta (2017) Egy sikeres csődeljárás jogi, számviteli aspektusai. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

PDF bőjti_henrietta_2017jan_titkos.pdf Hozzáférés joga: Repository staff only until 2100. Download (1MB)

Abstract

Dolgozatom témájául a csődeljárást választottam, mivel úgy gondoltam ez egy aktuális téma lesz, amiről érdemes egy kicsit többet beszélni. Nagyon érdekesnek találtam a csődeljárások számának az alakulását és nem is értettem, hogy miért ennyire alacsony a felszámolási eljárások számához képest, de ahogyan beleástam magam a csődeljárás részleteibe, kiderült számomra hogy a vállalkozások vezetői nincsenek tisztába a csődeljárás fogalmával, illetve a folyamatnak a részleteivel, így ez meghatározza ennek kevés számát, kezdeményezését. A csődeljárást szerettem volna bemutatni a gyakorlatban és ezzel bebizonyítani, hogy van lehetőség a vállalkozások tovább működésére. Ha a bajba jutott cégek időben észreveszik a válsághelyzetet és tudnak intézkedéseket bevetni ezek elkerülésére, akkor van lehetőségük, hogy elkerüljék az esetleges felszámolási eljárást. A cég, amelyen keresztül bemutatásra került a csődeljárás, fantom néven szerepel. Szerencsémre ezt a csődeljárást befejezetté nyilvánították, így az egész folyamatot ismertetni tudtam, illetve a vállalkozás adatai valósak, tükrözik a valóságot, ennek segítségével szerettem volna bemutatni azokat a megoldásokat, amelyeket alkalmazni lehet, hiszen a jogszabályok ehhez lehetőséget biztosítanak. A Fővállalkozó Kft egy olyan építőipari cég, amelynek alaptevékenysége magasépítési projektek szervezése, kivitelezése és műszaki szakértés. Az adós, mivel a projekt kivitelezése során bekövetkeztek előre nem látható negatív körülmények, illetve a megrendelővel és az alvállalkozókkal vitás kapcsolatok is felmerültek, így ennek eredményeképp vállalásuk és gazdálkodásuk is megingott. Továbbá nagyban hozzájárul a cég vagyoni helyzetének romlásához a nagyon változékony időjárás és a természeti adottság is. Hiszen a projekt kivitelezésének a helyszíne jelentős, több ezer km-es távolságban volt. A szerkezeti elemeket elsőként vízi szállítással tervezték eljuttatni, de a magas vízállás, árvíz és az ezt követő nyári aszályos időszakban fellépő alacsony vízállás egyaránt lehetetlenné tették a vízi szállítást, emiatt közúti szállítást kellett igénybe venniük, amivel szintén növekedtek az előre nem látható, nem tervezett költségek. Az általam vizsgált vállalkozásnál a likviditási nehézségek nem egy hosszú távú folyamat eredményeképpen jelentkeztek, amelyek a mérleg és eredmény számok elemzéseinek segítségével láthatóak lettek volna, hanem itt egy időben egyszerre bekövetkezett probléma, a tervezettől eltérő nagymértékű költségtöbblet jelentkezett. Az építőipari cégeknek nehezen tervezhető meg az éves tevékenysége, hiszen mindig is projektalapú volt, azaz egy határozott időre szóló szerződésekkel lehetett árbevételt elérni. A kivitelezési időszak közepe felé jelentkeztek a cégnél a problémák, ami csődhelyzetbe juttatta a vállalkozást. Elemzésem során kiderült, hogy több intézkedést is bevetettek annak érdekében, hogy újból helyreálljon a működés, de sajnos a vállalkozás pénzügyi helyzete megrendült és a társaság a várható megrendeléseiből származó bevételek nem tudták volna teljes mértékben fedezni a kötelezettségek teljesítését. A csődeljárás kezdő időpontja 2014.08.05, ettől a naptól az adóst a Cégközlönyben való közzétételtől számított fizetési haladék (moratórium) illeti meg és ez alatt az idő alatt van lehetősége kidolgozni egy reorganizációs tervet, veszteségcsökkentő programot, hogy visszaállítsa a gazdálkodás pénzügyi helyzetét. Az első egyezségi tárgyalást 2014.09.26-án tartották, amelynél nem került sor a csődegyezségre, mivel a Megrendelővel még nem zárultak le az elvégzett pótmunkákra, kötbér igények jogosságára vonatkozó tárgyalások és így nem lehetett meghatározni a hitelezők részére kifizethető összeget. A második egyezségi tárgyalást 2014.12.02-án tartották, ahol az adós által átdolgozott veszteségcsökkentő program meggyőzte a hitelezőket, illetve a Megrendelővel ügyvéd segítségével sikerült a pótmunka díjnak egy részét megfizettetni. Így létrejött a csődegyezség. A bíróság 2014.12.23-án hozta meg a végzést a csődeljárás befejezetté nyilvánításáról, amely 2015.02.24-én jogerőre emelkedett. A csődegyezségi megállapodás alapján a vállalkozásnak két éves fizetési határidőt állapítottak meg, amely 2017.01.31-ére esik, tehát ebben az évben kerülnek kiegyenlítésre a csődegyezségben foglalt összegek, kötelezettségek. A dolgozatomban bemutatott cég segítségével látható, hogy egy időben elindított csődeljárás, míg rendelkezünk elegendő vagyonnal, illetve hogy a vállalkozás folyton törekedett arra, hogy a hitelezőkkel egyezséget köthessen, helyre tudja hozni a vállalatot. Véleményem szerint, ha a pénzügyi helyzet meginogni látszik és problémák lépnek fel a gazdálkodás zavartalan működésében, minél előbb össze kell hívni a taggyűlést, intézkedéseket tenni, csődeljárást kezdeményezni és nem megvárni azt az időpontot, amikor már nem tudjuk megmenteni a vállalkozást.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

Level of instruction

BSc course

Supervisors

Item Type:	Thesis
Uncontrolled Keywords:	csődeljárás, vagyonmérleg - vagyonleltár, hitelező, egyezségi megállapodás, reorganizációs terv
Depositing User:	Users 45 not found.
Date Deposited:	04 Jan 2017 08:57
Last Modified:	21 Apr 2022 11:08

Actions (login required)

View Item