A jogszabályi változások hatása a Délzalai Víz- és Csatornamű ZRt. gazdálkodására

Paál György (2016) A jogszabályi változások hatása a Délzalai Víz- és Csatornamű ZRt. gazdálkodására. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of paál_györgy_2016jan.pdf] PDF
paál_györgy_2016jan.pdf
Hozzáférés joga: Available at the computers of the University

Download (1MB)

Abstract

Dolgozatomat a nagykanizsai székhelyű Délzalai Víz‐ és Csatornamű ZRt. 2010-2014. évi beszámolói alapján készítettem el, mellyel a víziközmű szektorban történt jogszabályi változások gazdasági hatását kívántam bemutatni. Jogszabályi változások, melyek befolyással voltak a társaság gazdasági helyzetére 2011. évtől léptek hatályba. Elsőként a 2011. december 31-től hatályba lépett 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, amely által egységes ágazati szabályozás történt. Második jogszabály bevezetése a 2012. évi CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról szóló törvény volt, amely 2013. január 1-től hatályos és a közműszolgáltatókra adót vetett ki. Harmadik jogszabályként pedig a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény, melynek hatálybalépése 2013. május 10.-én történt meg a lakosság költségeinek csökkentésére irányult. Tapasztalataim szerint a vizsgált időszakban jól látható, hogy a társaság gazdasági helyzetében a bekövetkezett jogszabályi változások erősen befolyásolták a társaság gazdasági helyzetét. Az adatok alapján jól kivehető 2012-től gazdasági hanyatlás kezdődött a társaság életében. Dolgozatom elején egy rövid bemutatást adok a társaságról, majd a változott jogszabályok kerülnek röviden bemutatásra, kiemelve azon részeket, melyek gazdaságilag befolyásolták a társaság életét. Munkám következő két részében elméleti kifejtés szerepel: elsőként a társaság számviteli politikájáról, majd a főbb mutatószámok kalkulációs módszereiről írok. A dolgozat utolsó szegmensében számításaim találhatóak meg, melyeket azzal a céllal készítettem, hogy számszerűsítve is láthatóvá tegyem a jogszabályi változások hatásait. Az elemzésben a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét vizsgálom különböző mutatószámok segítségével. Eredményeimmel, következtetéseimmel választ adok arra, hogy a társaság életében milyen szerepet játszott a jogszabályi környezetváltozás. A számítások táblázatos formában, illetve a jobb áttekinthetőség érdekében ábrák segítségével lettek szemléltetve. Először a társaság eszköz és forrásállományának összetételét vizsgáltam meg. Látható volt, hogy a mérlegfőösszeg, azaz a társaság vagyona az időszak közepéig növekedett, majd 2014-re a 2010-es értékre csökkent vissza. Eszközoldalon az összetétel kis mértékben változott csak meg, a források megoszlása ugyanakkor nagyobb változáson esett át: a saját tőke nagyobb arányú csökkenését kompenzálva a társaság kötelezettségei nagy mértékben növekedtek. A saját tőke összege az eredménytartalék fogyása (vagyis a veszteséges gazdálkodás) miatt lett kevesebb. A vagyoni helyzet vizsgálatánál a számításokból arra a következtetésre jutottam, hogy a társaság életében 2012-től folyamatos gazdasági hanyatlás mutatkozik. Legnagyobb változás a fentebb említett saját tőke nagyarányú lecsökkenése volt. Látható volt, hogy a társaság már majdnem teljesen felélte az eredménytartalékát. Eszközeit már nem tudja kellő mértékben a tartósan rendelkezésre álló forrásokból biztosítani, tőkeerőssége lecsökkent. Kötelezettségei, kintlévőségei folyamatosan és nagymértékben megnövekedtek. A társaság nehezen tudja kezelni a kintlévőségeit, mivel a szolgáltatását nem szüntetheti meg, csak korlátozhatja pl.: szűkítéssel (vízátfolyás csökkentés). A társaság pénzügyi helyzetének értékelése kapcsán elmondható, hogy fizetőképessége romlott, a likviditási mutató értéke a 2010. évi adatoknál is alacsonyabbra csökkent a vizsgált időszak végére. A vevők átfutási ideje a 63,2 napról 84,2 napra növekedett, eközben a szállítók átfutási ideje is erőteljes emelkedést mutat. Ugyanakkor a vevők és a szállítók átlagos futamideje között pozitív irányú, de csak nagyon gyenge kapcsolatot tudtam kimutatni. A készfizető képessége a társaságnak elmarad a kívánatostól, köszönhetően annak, hogy pénzeszközei nagy mértékben lecsökkentek. A társaság adósságállománya folyamatosan növekedett a vizsgált időszak alatt. Legnagyobb mértékben a 2014. évben növekedett meg az adósság állománya, aminek következtében az eladósodottsága kedvezőtlenül alakult. Amennyiben ez a tendencia folytatódik a társaság várhatóan nehéz helyzetbe fog kerülni. Termelési értéke 2013-ig növekedett, majd a 2014. évben csökkenésnek indult. Látható, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően, 2013-tól visszaesett a nettó termelési értéke. A társaságnál a vizsgált időszak alatt létszám növekedés volt a jellemző, ez köszönhető annak, hogy a szolgáltatási területe folyamatosan növekszik. Élőmunka hatékonysága, valamint eszközhatékonysága az árbevétel csökkenésével együtt csökkent. Eszközmegtérülése a vizsgált időszak alatt szinte állandónak mondható, viszont a készleteinek forgási sebessége az időszak közepéig növekedett, majd a 2010-es adat alá csökkent a vizsgált időszak végére. Készletértékének megtérülése az időszak közben csökkent, majd a végére erőteljes növekedést mutat. A vizsgált időszakra összességben elmondható, hogy a társaság életében a jogszabályi változások gazdasági hanyatláshoz vezettek. Az időszak közepéig (2012-2013-ig) növekedés volt a jellemző, majd a bevezetett új jogszabályoknak köszönhetően – hatósági áras víziközmű-szolgáltatási díj, közműadó, rezsicsökkentés - a társaság bevételei lecsökkentek, eredménye romlott. A társaság szolgáltatási területének növelése, illetve bővítése során a bevételei mellett a kiadásai is növekednek. Elmondható, hogy a kiadások nagyobb mértékben növekednek, mint a bevételek. Bevételük kisebb mértékű növekedéséhez jogszabály bevezetése óta állandó hatósági áras szolgáltatási díj, a kiszabott közmű adó, valamint a rezsicsökkentéssel elért szolgáltatási árcsökkenés járult hozzá. Bevételük növeléséhez fontos lenne a hatósági áras víziközmű-szolgáltatási díj törvényi szinten való emelése, melyre a törvény hatálybalépése óta nem volt példa, a közműadó lecsökkentése, a rezsicsökkentés mérséklése. Ezen változástatásokra a társaság nem tud hatást gyakorolni, mivel jogszabályi változtatásokra lenne ehhez szükség. Kiemelt szempont lenne a társaság gazdasági életére, ha a kintlévőségeit hatékonyabb módon tudná kezelni, mivel ezzel is tudná növelni az eredményességét.

Hungarian title

A jogszabályi változások hatása a Délzalai Víz- és Csatornamű ZRt. gazdálkodására

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Szak

controlling szakközgazdász

Level of instruction

BSc course

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Antal Anita, Dr.
UNSPECIFIED
Főiskolai docens

Item Type: Thesis
Uncontrolled Keywords: Délzalai Víz- és Csatornamű ZRt. (Nagykanizsa), jogalkalmazás - joggyakorlat, víziközmű törvény, rezsicsökkentés, gazdasági elemzés, Nagykanizsa (Zala), számvitel - könyvvitel, mérlegelemzés - beszámoló elemzés
Depositing User: Users 45 not found.
Date Deposited: 06 Jan 2016 16:31
Last Modified: 05 Jul 2022 12:46

Actions (login required)

View Item View Item