A víziközművek vagyonértékelésével kapcsolatos számviteli feladatok az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorlatában

Mándli Eszter (2016) A víziközművek vagyonértékelésével kapcsolatos számviteli feladatok az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorlatában. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of mándli_eszter_2016jan_titkos.pdf] PDF
mándli_eszter_2016jan_titkos.pdf
Hozzáférés joga: Repository staff only until 2100.

Download (1MB)

Abstract

A szakdolgozat témájának a víziközművek vagyonértékelését választottam, amelynek fontosságát az aktualitása határozta meg. Elsősorban a nemzeti víziközmű vagyon védelme, valamint az átláthatóság és az objektivitás érdekében szükségszerű a víziközművek vagyonértékelése, amely ma már a tulajdonosok jogszabályi kötelezettsége is. Dolgozatomban a hangsúlyt a vagyonértékeléssel kapcsolatos számviteli feladatokra helyeztem, illetve annak megállapítására, hogy a vagyon helyes értéke miként hat a vállalkozás eredményére. Általános probléma, hogy a könyvekben szereplő víziközművek értéke nem ad reális képet azok valódi értékéről. A vagyon értékének a megállapítása a vállalkozás eszközeinek és kötelezettségeinek az aktuális, jelenbeni értékére irányul. Páka szennyvízmű vagyonértékelésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat mutattam be szakdolgozatomban. A gazdasági események végigvezetéséhez azért Páka szennyvíztelepet választottam, mert a vagyonértékeléshez kapcsolódó számviteli feladatok igazán akkor jelentkeznek, amikor vagyonkezeli a közművet a szolgáltató. A pákai szennyvíztelepet idén újították fel egy KEOP beruházási program keretében, ebből kifolyólag a vagyon értékének a megállapítása aktuális. Páka szennyvíztelepen már szükségessé vált műszaki fejlesztés eredményeként új műszaki eszközök beszerzésére kellett sort keríteni a megfelelő szintű üzemeltetés érdekében, így az elavult, a szennyvíztelepen funkciójukat vesztett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Ezen túlmenően a már meglévő eszközökön értéknövelő felújításokat kellett végrehajtani a hosszabb távú funkcionális ellátás biztosításáért. A vagyonértékelési szakvélemény a vagyon felértékelését állapította meg. Az értékelés kötelezővé tétele többek között a vagyon és díjgazdálkodás megalapozásáért, a hosszú távon biztosított megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásáért és a vagyonnal való hatékony gazdálkodás előkészítéséért felel. Mindezek mellett azonban nem szabad elsiklani a vagyon átértékelésével, az eredeti könyv szerinti érték helyesbítésével járó következmények felett. Az eszközök felértékelése az értékcsökkenések ugrásszerű emelkedését vonja maga után, ami első kézből a vállalat Üzemi (üzleti) eredményét csökkenti. Év közben a költségeket, majd az év végi átvezetések után a társaság ráfordításait gyarapítja. Emellett egy új, milliárdos nagyságrendű beruházás átadásával a pótlási költségek az egekbe szöknek. Az állam által kézben tartott díjak nem nyújtanak fedezetet az üzemeltetésre sem, ebből kifolyólag a rekonstrukciók megtérülése abszolút nem biztosított. Az egyik oldalon az értékcsökkenések elszámolása áll, amely veszteségként jelentkezik. A másik oldalon fedezetként az árbevételben nem képződik meg a szükséges forrás a pénzügyi finanszírozás létrejöttéhez, így a víziközmű szolgáltatóknak a jövőben a veszteségek kiküszöbölését kell előtérbe helyezniük. Páka vagyonkezelése ezek okán az üzemeltető társaságok számára nem kedvező, hiszen a gazdasági- és politikai kockázatokat a részvénytársaságnak kell viselnie. Úgy gondolom, hogy jelenleg a rövid és középtávú feladatokat kell előtérbe helyezni, valamint megoldást kell találni a pótlási finanszírozásra is. Az ágazat nagyon összetett, a vagyonértékeléssel járó bizonyos következmények csak kis hányadát képezik a megoldásra váró feladatok halmazának. Véleményem szerint a legnagyobb nehézséget az ágazatban a negatív (vagy ahhoz közeli) üzemi eredmény hatása jelenti. Az árbevétel korlátos, hiszen a díjak befagyasztásával nincs mód semmiféle díjemelésre. A víziközmű törvény hatályba lépését követően az új díjképzési rendszer bevezetése, a fogyasztóknak nyújtott díjkedvezmény, továbbá az új törvénynek való megfelelésből fakadó többletköltségek a társaságok eredményét lassan felemésztik. Az ágazatban a ráfordítások is korlátozott mértékben alakíthatóak, mert a ráfordítások nagy részét fix költségek teszik ki. A vagyon helyes értékének a megállapításából származnak előnyök is, amelyek főként vagyonkezelési szerződések alkalmával érzékelhető. A vagyonértékelés segíti az üzemeltetési jogviszony tisztázását. Páka szennyvízmű vagyonértékelésével kapcsolatban lehetőség nyílik annak megállapítása - főként a részvénytársaság számára, vajon érdemes-e vagyonkezelési szerződéseket alkalmazni. A jelenlegi helyzet tisztázatlansága mellett Páka esetén egyértelműen gondot fog okozni a pótlás finanszírozása. Az új értéknövelt beruházások átmeneti haladékot nyújtanak, hiszen a nagyobb forráshiányok akár 20-30 év múlva jelentkeznek. Úgy gondolom, hogy az ágazat nehézségeit jelen pillanatban az árpolitika határozza meg. Az állam önfinanszírozással kapcsolatos terve lényegesen jobb jövőképet biztosítana, mivel a folyamatosan Európai Uniós forrásokra támaszkodó szféra nem reális és egyáltalán nem fenntartható. A szektor az eszközfenntartást illetően nem tudja a rekonstrukciós olló zárását elérni, így a hatékonyság kivitelezése problémákba ütközik. Azt a megállapítást tehetem, hogy a víziközmű ágazat igazán komplex és nagyszabású átalakuláson megy keresztül. A jogszabályi változásokat az ágazatra vonatkozóan már korábban meg kellett volna alkotni, viszont a hatékony feladatellátás biztosítása érdekében a törvényalkotóknak még szembe kell nézniük a megoldásra váró feladatokkal. Úgy gondolom, hogy az ágazat és a magyar állam együttes feladata a finanszírozás kérdésének megoldása, a rekonstrukciós elmaradások felszámolása, amely a hatékonyság és a hosszú távú működőképesség alapjául szolgál.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

Level of instruction

BSc course

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Simonné Romsics Erika
UNSPECIFIED
számviteli mestertanár

Item Type: Thesis
Uncontrolled Keywords: Zalavíz Zrt. (Zalaegerszeg), A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény - Vksztv., vagyonértékelés, vagyonkezelési szerződés, számvitel - könyvvitel, Páka (Zala megye), szennyvíztelep, vagyonkezelés
Depositing User: Users 45 not found.
Date Deposited: 07 Dec 2015 14:43
Last Modified: 14 Jun 2021 18:53

Actions (login required)

View Item View Item