Tulajdonosváltás hatása az MKB Banknál

Zuggó Zoltán (2015) Tulajdonosváltás hatása az MKB Banknál. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of zuggó zoltán_2015maj_titkos.pdf] PDF
zuggó zoltán_2015maj_titkos.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2100.

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az MKB Bank Zrt. kialakulását, tulajdonosi szerkezet átalakulását mutatom be. Téma választásomat a Bank hazai tulajdonba kerülése, és az MKB zalaegerszegi fiókjában töltött szakmai gyakorlatom ihlette. Dolgozatom első részében szeretném röviden bemutatni a kétszintű bankrendszer kialakulását, jelenlegi működését, a magyar bankszektor szabályozását és nagyvonalakban a magyar bankpiac jellemzőit és a bankverseny helyzetét Magyarországon. 1987-ben a bankrendszer kétszintűvé vált. Valójában az új jegybanktörvény születésétől számíthatjuk a magyarországi kétszintű bankrendszer kialakulását. A bankok, pénzintézetek között meghatározott alá-fölérendeltségi viszony áll fenn. A felső szinten áll a jegybank és az alsó szinten a hitelintézetek, egyéb pénzintézetek. A jegybank, vagy a más néven a központi bank tölti be a bankok bankja szerepét a kettős bankrendszerű országokban. A jegybank felelős a monetáris politika megvalósításáért. A bankrendszer alsó szintjének legfontosabb szereplői az úgynevezett kereskedelmi bankok. A kereskedelmi bankok üzleti vállalkozásként működnek, és többnyire magántulajdonban vannak. 1841-ben jött létre az első mai értelemben banknak nevezhető intézet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A magyar bankrendszer 1987-es kétszintűvé válásával csak a rendszert alakították át, a bank és pénzintézeti tevékenység egyértelmű meghatározására később került sor. 1991-ben jelent meg a Pénzintézeti törvény, majd 1997. január 1-én lépett életbe a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv., mely megfelel az EU normáinak, irányelveinek. A második részben a tulajdonosi szerkezet átalakulásának előzményeit taglalom. Fő okaival és feltételeivel foglalkozom valamint részletesen bemutatom miért volt szükség az MKB államosítására. A magyar állam 17 milliárd Ft-ért vásárolta meg a Bankot, miután tőkeemelést hajtott végre a bajor tulajdonú Bayerische Landesbank, aki lényegesen több pénzt 84 milliárd Ft-ot pumpált a vállalatba. A bank tulajdonos váltás legfőbb okának a 2008-as világválságot mondanám. A BayernLB-t a bajor állam 10 milliárd eurós támogatással mentette ki a pénzügyi válságból. Az állami támogatás ellentételezéséről a pénzintézet 2012 júliusban állapodott meg a brüsszeli bizottsággal, ez tartalmazta egyebek mellett, hogy értékesítenie kell az MKB-t. A bajor tulajdonos több lépcsőben rendezte a magyarországi leánybank tőkehelyzetét, az MKB Bank jelenleg az egyik legmagasabb - több mint 16 százalékos - tőkemegfelelési mutatóval rendelkező pénzintézet a hazai bankszektorban. A tranzakció 2014. szeptember végén zárult le és így az MKB megvásárlásával 50% fölé nőtt a hazai bankok aránya és magyar tulajdonba kerül a magyarországi bankrendszer. A kormány célja, hogy a pénzintézetet jövedelmezővé tegye. A magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A harmadik fejezetben, a dolgozatom fő részében pedig konkrétan az MKB Bankról írok. Röviden szót ejtek annak kialakulásáról, történetéről, partner társaságairól. Megemlítem azt is, hogy hogyan hatott a pénzpiaci válság a Bank életére, majd bemutatom jelenlegi helyzetét a térségben. A Magyar Külkereskedelmi Bankot 1950-ben alapították, ezzel a legrégebbi hagyományos bank Magyarországon. Elsősorban, ahogy az elnevezésből is látszik, külkereskedelmi feladatokat látott el. Tevékenységi körébe tartozott az ügyletek szervezése, irányítása, finanszírozása és lebonyolítása egyaránt. Az MKB Bank a magyar bankpiac harmadik legnagyobb mérlegfőösszegű hitelintézete. 1994-ben Rendkívüli Közgyűlés megtartására került sor, melynek döntő jelentősége volt, mert lezárásra kerültek a privatizációs tárgyalások. Több lépcsőben privatizálták. Az MKB Bank rendelkezik az úgynevezett univerzális bank jellemzőivel, mivel egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a hagyományoson kívül. A pénzpiaci válság, a recesszió hatásai mind-mind megérződtek a Bank életében is. Habár egészen 2008-ig töretlen fejlődést mutattak, mégis hátrányosan érintette a csoportot a válság hatása, azonban válságmenedzsmentjük sikeresnek bizonyult. A BayernLB-t a bajor állam 2008-ban 10 milliárd eurós támogatással mentette ki a pénzügyi válságból. Az állami tulajdonba került MKB Bank felett október 16-tól 2018 december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola (a GKZ 2015-ig keletkezett dolgozataihoz)

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

A képzés szintje

felsőoktatási szakképzés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Weisz Ágnes, Dr.
NEM RÉSZLETEZETT
Adjunktus

Mű típusa: záródolgozat (felsőoktatási szakképzés)
Kulcsszavak: MKB Bank, tulajdonosváltás, privatizáció, Magyar Állam, számviteli elszámolás, forintosítás, Zalaegerszeg (Zala)
Felhasználói azonosító szám (ID): Felhasználók 65 nem található.
Dátum: 20 Máj 2015 13:41
Utolsó módosítás: 14 Jún 2021 18:53

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet