JUFA első szállodája Magyarországon a számok tükrében

Mészárics Dóra (2015) JUFA első szállodája Magyarországon a számok tükrében. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of mészárics_dóra_2015maj.pdf] PDF
mészárics_dóra_2015maj.pdf
Hozzáférés joga: Available at the computers of the University

Download (2MB)

Abstract

Napjainkban a legfontosabb a termelő-szolgáltató vállalkozások életében versenyképességük megőrzése, és a minél szélesebb vevői kör elérése. Nincs ez másként a szállodaiparban sem. Szakdolgozatomban a JUFA Ungarn Kft. beszámolóinak elemzésén keresztül mutatom be, hogy hogyan alakul a kezdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzete. Az elemzéshez szükséges adatokat a számvitel állítja elő, amit a számviteli törvény szabályoz. A törvény előírja a hatálya alá tartozóknak a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, beszámoló összeállítását, az érvényesítendő alapelveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, közzétételre és könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Ezekkel biztosítva gazdasági szereplők információ igényét. A vállalkozás gazdasági helyzetének vizsgálatához különböző módszerek állnak a rendelkezésre. A JUFA Ungarn Kft. vonatkozásában a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét elemeztem 2009-2013. évi beszámolói alapján. Az elemzéseket a szálloda építésétől kezdődően értékeltem, amelyek nem minden esetben mutatkozott kedvezőnek. A vagyoni helyzet elemzésénél különböző mutatók számításával elemeztem a vállalkozás vagyonának alakulását. Először az összes forráshoz viszonyítva számítottam ki a saját tőke és a kötelezettségek arányát. A dolgozatban feltüntetett táblázatokból és diagramokból jól látható, hogy az alapítás évében, azaz 2009-ben és az azt követő évben 2010-ben a kapott eredmények kedvezőtlenek. Melyek legfőbb oka, hogy a vállalkozás mérleg szerinti eredménye folyamatosan csökken, illetve ennek előjele negatív. A tőkeerősségnél és a kötelezettségek arányánál a magas érték az elfogadott. Az általánosan elfogadott érték a tőkeerősség szempontjából a 30 % alatti érték, mely már kritikus helyzetnek tekinthentő, így tehát a vállalkozásnál csak 2011-ben jó ez a mutató. A kötelezettségeknél sincs másként, annál jobb minél magasabb az érték, amely ez esetben sem valósul meg. A következőkben a befektetett eszközök fedezettségét tanulmányoztam, ahol arra a következtetésre jutottam, hogy a vállalkozás lekötött eszközeit csak kis részben képes finanszírozni a forrásaiból. Illetve a saját tőkenövekedésnél a mutató értéke 2011-2013 között sem megfelelő, azonban ez nem meglepő, hisz a cég mérleg szerinti eredménye mindig veszteséges, a saját tőke pedig növekvő tendenciát mutat. Ennek hatására pedig az érték növekedik, azonban ez folyamatosan veszteséges. A pénzügyi helyzet elemzés célja a vállalkozás pénzügyi pozíciójának és fizetőképességének bemutatása és értékelése. A vizsgálatot vizsgálhatjuk rövid és hosszú távon egyaránt. Rövid távú helyzetelemzésnél különböző likviditási mutatókat lehet értékelni. Ezek a mutatók akkor jók, ha az 1 érték felettiek. A számított likviditási ráta azonban kedvezőtlen, amiből arra következtetek, hogy a forgóeszközök nem fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeiket. Ez nincs másképp a likviditási gyorsráta esetén sem. Az értékek megegyeznek, mivel a vállalkozásnak nincs készletgazdálkodása. Itt azonban arra kapunk választ, hogy a cég képes-e a rövidesen lejáró kötelezettségeket fedezni a gyorsan pénzzé tehető eszközeiből. A pénzeszköz likviditásnál pedig azt vizsgáltam, hogy a szabad pénzei fedezik-e a rövid lejáratú kötelezettségeit. Hosszú távú pénzügyi helyzetelemzésnél a hosszú távú fizetőképességét vizsgáltam, ezen belül elsősorban az adósságállomány elemzésére fektettem nagy hangsúlyt. Ezekből a mutatókból azt tudtam meg, hogy a gazdasági években esedékes adósságszolgálatát tudja-e biztosítani a vállalkozás. Ezekből arra lehet következtetni, hogy az adósságállománya túl magas, és ezeket nem tudta megfelelően törleszteni. Vizsgáltam még az eladósodottság fokát, amely a külső finanszírozását mutatja meg. Illetve a nettó eladósodottság foka mutatóból azt tudtam meg, hogy a követelésekkel csökkentett kötelezettségek a saját tőke hányadát kötik le. A jövedelmezőségi helyzet értékelésénél három szempont alapján vizsgálódtam, ez alapján számítottam árbevétel arányos jövedelmezőséget, tőkearányos jövedelmezőséget és eszközarányos jövedelmezőséget is. Árbevétel arányos jövedelmezőség esetén azt a konklúziót vontam le a ROS-mutató kiszámításánál, hogy az első három évben nincs eredménye, hisz nem volt árbevétele ezekben a gazdasági években. Majd a következő években ennél is negatív értéket kapunk, melynek az oka, hogy minden évben az adózás előtti eredménye negatív. Tőkearányos jövedelmezőségnél a ROE-mutató értékeléséből vontam le következtetéseket. Ez a mutató a vállalkozást vezetők érdekeltségével áll szoros kapcsolatban. Első két évben megfelelő, majd egy hirtelen csökkenés következik be, amelynek az egyik legfőbb indoka, hogy a vállalkozás adózott eredménye évről évre csökken (mely veszteséget jelent). A másik ok pedig, hogy a saját tőke ezzel ellentétben pedig hirtelen megnövekedett. Az eszközarányos jövedelmezőségi mutatók közül a ROA-mutató kiszámítására összpontosítottam. Ebből arra tudok következtetni, hogy a vállalkozás mennyire végzi hatékonyan a tevékenységét a rendelkezésre álló javaival. A cég esetében ezek az eredmények is kedvezőtlenek, mindegyik évben negatív értéket. Emiatt, tehát azt mondhatom, hogy nem végez megfelelő eszközgazdálkodást a társaság. A tanulmányom másik témája a beruházások és azok finanszírozására terjed ki. Ezek közül is az Európai Uniós projekttámogatásokat emelem ki, hogy mivel és mennyiben sikerült hozzájárulni a szálloda, kemping és a fürdő hármas kialakításához. Megtudtam, hogy egyik egységnél sem volt elegendő csupán ez a támogatás, hanem szüksége volt további támogatásokra (tagi kölcsönök, forgóeszközhitel illetve további hitelek) is a projektek megvalósításához. Ezen kívül a rövid bemutatást készítettem a létrehozott szálloda és kemping létesítményről, illetve a fürdőn eszközölt fejlesztésekről is. Szakdolgozatom második részében a vállalkozásnál folytatott tevékenységeim közül három témát dolgoztam fel. Első témám a vállalkozás által alkalmazott finanszírozási módok rövid ismertetése. Ezt követően kitértem arra, hogy melyek játszanak fontos szerepet a cég életében, amelyeket bemutattam. Ez egyik legfontosabb a lízing a két személygépkocsi esetében, amelyekkel kapcsolatos fontos információkat táblázatban foglaltam. A lízingszerződések alapján megismerhettem a vállalkozás kötelezettségeit a bank (MERKANTIL BANK Zrt.) felé. A továbbiakban a felvett kereskedelmi hitelbe kaptam betekintést, melyet a Sopron Bank finanszírozott. A típusáról, annak összegéről, rendelkezésre tartási idejéről, törlesztéséről készítettem egy rövid elemzést. Ezután a banki kapcsolatait, pénzforgalmi szabályait, fizetési módokat és bizonylatolási kötelezettségeit taglalom. Szót adok annak, hogy a vállalkozás, mely banki szolgáltatásokat használja a mindennapok során, és mely bankoknál vezeti számláit. Majd részletezem a bankszámla kivonatok feldolgozásának menetét is. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a pénztári feladatok ellátásai is. Illetve a vállalkozás életében az egyik legfontosabb mindennapi feladatot mutatom be, azaz a szállítói számlák útját a vállalkozáson belül, hogy hogyan kerülnek a számlák kifizetésre. Utolsó pontban pedig a vevőállomány kezelését írom le, ahol ismertetem, hogy a szállóvendégek mely fizetési módokat vehetik igénybe a cégben. Fizetésükkel kapcsolatos határidőket ismertetem és taglalom a késedelmes fizetés esetén alkalmazott szankciókat. Vevői állomány visszajátszásával foglalkozom, az utalásos számlák körében.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

Level of instruction

higher education vocational training

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Csapai Erzsébet Gyopár
UNSPECIFIED
Főiskolai tanársegéd

Item Type: Final paper
Uncontrolled Keywords: vagyoni helyzet, pénzügyi helyzet - likviditási helyzet, jövedelmezőség - jövedelmi helyzet, szálloda - szállodaipar - hotel, komplex gazdasági elemzés
Depositing User: Users 65 not found.
Date Deposited: 18 May 2015 15:25
Last Modified: 14 Jun 2021 18:52

Actions (login required)

View Item View Item