A környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az energiaadó jogi szabályozása, célja és szerepe Magyarországon

Dénes András (2015) A környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az energiaadó jogi szabályozása, célja és szerepe Magyarországon. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of dénes_ andrás_2015maj_titkos.pdf] PDF
dénes_ andrás_2015maj_titkos.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2100.

Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témaválasztásakor egy olyan témát kívántam választani, mely jelenlegi munkahelyemmel és az ott végzett konkrét munkámmal van kapcsolatban. Jelenlegi munkámat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságán, azon belül is az Igazgatóság Ellenőrzési Osztályán teljesítem, pénzügyőrként, ahol a témám tárgyát képező adónemek vizsgálatával - környezetvédelmi termékdíjjal 2008. év, a népegészségügyi termékadóval 2011. év, az energiaadóval 2012. év óta - foglalkozom. Dolgozatomban be kívántam mutatni a három törvény és adónem megjelenését Magyarországon, azok céljait, hatását, összefüggéseit más törvényekkel. Általánosságban érintettem az adókat, az adózást és a magyar adóhatóság szerepét. Dolgozatom készítése során, a célomnak megfelelően egyrészt próbáltam bemutatni a hatályos termékdíj, termékadó és energiaadó szabályozást, elsősorban a jogszabályok elemzésével, vizsgálatával. Fontosnak tartottam más kapcsolódó jogszabályok egy részének ismertetését is, mivel csak a konkrét jogszabály ismerete nem elegendő egyik témakör megértéséhez sem. Szintén fontosnak tartottam a kapcsolódó Közösségi jogszabályok megemlítését, mellyel kapcsolatban számomra is meglepő volt, hogy mennyire jelen vannak és maghatározóak napjaink jogszabály alkotásában, értelmezésében. Kutatásom során, a más szempontból is való megközelítésnek köszönhetően a törvények olyan részeinek bővebb ismeretére is szert tettem, mely nem kapcsolódik a mindennapi munkámhoz, de például egy törvény hatását vizsgálva rögtön szembetűnek. Fontosnak tartom a három adónem tekintetében megemlíteni, hogy mindegyik a globalizáció, a fogyasztói társadalom, az ipari fejlődés, összességében a XX-XXI. századi gazdaság által okozott negatív externáliák megelőzésére, megszüntetésére vagy az okozott károk enyhítésre jelentek meg a magyar jog és adó rendszerben. Mindegyik egy más- más externáliát kíván kezelni, a környezetvédelmi termékdíj az emberi tevékenységekkel keletkező hulladékok ártalmasságát, az energiaadó elsősorban a fosszilis energiahordozók által és a túlzott energiaigénnyel, a népegészségügyi termékadó az ember egészségére veszélyes termékek túlzott fogyasztása által okozott kárt. Véleményem szerint a környezet szennyezés jelenleg az emberiség legnagyobb problémája. Az embernek, mint fogyasztónak és a gazdaság más szereplőinek is fel kell ismerni a környezetszennyezés veszélyeit, újra kell értelmezni az ember és a környezet kapcsolatát és a fenntartható fejlődést ténylegesen meg kell valósítani, nem csak törekedni rá. A gazdaság azon szereplői, akik már megtették e lépéseket, óriási versenyelőnnyel rendelkeznek és ez az előny növekedni fog másokkal szemben. Azon gazdasági szereplők, akik nem tesznek ez irányba lépéseket, azokat a piac változásai és az állam fogja kényszeríteni. Fentiek alapján meggyőződésem, hogy a három speciális adónem bevezetésére szükség volt, jelentőségük, a gazdaság szereplőire gyakorolt hatásuk nőni fog, a törvények egyre több termékre fognak kiterjedni, egyre nagyobb mértékben és még további, hasonló új adónemek is meg fognak jelenni. Mivel a környezetvédelem, az energiahatékonyság, az emberi egészség védelme a XXI. században globális megoldásokat kíván, ezért e problémák megoldását Magyarországtól, mint az Európai Közösség tagjától - a társadalmi elvárásokon túl – az Európai Közösség is el fogja várni. Megállapítható, hogy a törvények betartásának ellenőrzéséhez, de a törvény betartásához is átfogó ismeretek szükségesek. Az adózói kötelezettségek ellenőrzésének és azok elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények bemutatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységének, lehetőségeinek egy részét is ismertettem, melyet azért tartottam fontosnak mivel mindig lesz, aki megpróbálja az állam részére történő kötelező befizetéseit elkerülni. Ennek megakadályozása mindig is adóhatósági feladat lesz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola (a GKZ 2015-ig keletkezett dolgozataihoz)

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Közgazdasági és Módszertani Intézeti Osztály

Szak

gazdálkodási és menedzsment

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Szekeres Diána, Dr.
NEM RÉSZLETEZETT
főiskolai docens

Mű típusa: diplomadolgozat
Kulcsszavak: környezetvédelmi termékdíj, népegészségügy, energia, jogi szabályozás - jogszabály, Nemzeti Adó- és Vámhivatal - NAV, adó - adózás - adóügy
Felhasználói azonosító szám (ID): Felhasználók 45 nem található.
Dátum: 15 Máj 2015 10:13
Utolsó módosítás: 13 Ápr 2022 11:40

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet