Őstermelői adózás változása 2015-2025 között Magyarországon

Kurucz Péter (2026) Őstermelői adózás változása 2015-2025 között Magyarországon. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF Kurucz_Péter_TMKZB2_2025december.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (6MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja átfogóan bemutatni a magyar őstermelői adózás 2015 és 2025 között bekövetkezett változásait, különös tekintettel a 2021-es reform hatásaira. A téma jelentőségét az adja, hogy az őstermelők a magyar mezőgazdaság meghatározó szereplői, akiknek működése közvetlenül befolyásolja a vidéki térségek gazdasági teljesítményét és társadalmi fenntarthatóságát. Az elmúlt évtizedben a szabályozási környezet jelentős átalakuláson ment keresztül, amely rendszerszintű hatást gyakorolt a gazdálkodók adminisztrációjára, jövedelmezőségére és adózási döntéseire. A dolgozat első részében részletesen ismertetem az őstermelői tevékenység jogszabályi kereteit, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társadalombiztosítási és a szociális hozzájárulási kötelezettségek szabályait. Külön fejezet foglalkozik a 2021-es átfogó reformmal, amely újradefiniálta az őstermelői státuszt, megszüntette a korábbi igazolvány alapú rendszert, bevezette a családi gazdaság új jogi formáit (ŐCSG, CSMMT), és új alapokra helyezte az átalányadózás bevételi korlátait. A dolgozat bemutatja, hogyan alakultak át az adminisztratív kötelezettségek, milyen új nyilvántartási és adatszolgáltatási elemek jelentek meg, és ezek milyen gyakorlati kihívást jelentenek a különböző méretű gazdaságok számára. A kutatás második része nemzetközi összehasonlítást tartalmaz, melyben négy uniós tagállam – Németország, Franciaország, Lengyelország és Ausztria – mezőgazdasági adózási gyakorlatát vetem össze a magyar rendszerrel. Az elemzés rávilágít arra, hogy Magyarország hibrid modellt követ: egyszerre törekszik az egyszerűsítésre és a digitalizációra, ugyanakkor a gyakori jogszabályi változtatások csökkentik a kiszámíthatóságot. A külföldi példák alapján beazonosítottam olyan jó gyakorlatokat (pl. osztrák stabil adópolitika, francia jövedelemkiegyenlítés, lengyel területalapú adózás), amelyek adaptálása hosszú távon növelhetné a hazai rendszer hatékonyságát. A dolgozat empirikus része mixed-method megközelítést alkalmaz: tíz félig strukturált interjú mélyíti el a gyakorlati tapasztalatokat, míg száz fős kérdőíves mintán végzett statisztikai vizsgálatok (korreláció, regresszió, ANOVA) kvantitatív alátámasztást nyújtanak. Az interjúk alapján az idősebb gazdálkodók számára a digitalizáció jelenti a legnagyobb kihívást, míg a kisebb családi gazdaságok az adminisztráció csökkenését értékelik pozitívumként. A kutatás kimutatta, hogy az adminisztráció megítélése erősen összefügg a digitalizációs készségekkel, a bevételi szint pedig jelentősen befolyásolja az adóteher érzékelését. A kvantitatív elemzés egyik legfontosabb eredménye, hogy a költségszint és a költségstruktúra a legmeghatározóbb tényező az optimális adózási forma kiválasztásában. A magas költséghányaddal működő növénytermesztők és állattartók számára a tételes költségelszámolás rendszerint kedvezőbb adóterhet eredményez, míg az alacsony költségszintű, kisebb volumenben termelő gazdaságok számára az átalányadózás bizonyul egyszerűbbnek és jövedelmezőbbnek.  A kutatás igazolta azt is, hogy az átalányadózást választók elégedettebbek az adórendszer átláthatóságával és egyszerűségével. Összességében megállapítható, hogy a 2015–2025 közötti időszak jelentős előrelépéseket hozott az őstermelői adózás egyszerűsítésében és digitalizációjában, ugyanakkor új kihívások is jelentkeztek, különösen az idősebb generáció és a nagyobb adminisztratív terheléssel működő gazdaságok esetében.  A magyar rendszer számos területen versenyképes európai összehasonlításban, azonban a jogszabályi stabilitás további erősítése, valamint a digitalizációhoz kapcsolódó támogatások bővítése szükséges a hosszú távú hatékonyság érdekében. A dolgozat célja, hogy a fenti elemzésekre támaszkodva gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson az őstermelők számára az adózási forma pénzügyileg optimális megválasztásához, figyelembe véve a gazdaság méretét, költségstruktúráját, jövedelmi helyzetét és adminisztratív kapacitását.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy

A képzés szintje

mesterképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat
Kulcsszavak:	adókedvezmények, hazai és EU-s szabályozás, jövedelemadózás, őstermelő, adózás, adóreform
SWORD Depositor:	SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID):	SWORD
Dátum:	06 Feb 2026 06:31
Utolsó módosítás:	06 Feb 2026 11:08

Actions (login required)

Tétel nézet