Inflációs valóság vagy valóságos érzékelés? A lakossági árérzékelés és a hivatalos statisztikák összehasonlítása

Havranek Evelin (2026) Inflációs valóság vagy valóságos érzékelés? A lakossági árérzékelés és a hivatalos statisztikák összehasonlítása. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF havranek_evelin 2026jan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

A 2022 és 2024 közötti időszakban Magyarország történelmi léptékben is kiemelkedően magas inflációt tapasztalt, ami 2025-re mérséklődött. A hivatalos inflációs mutatók és a lakosság által érzékelt árváltozások között jelentős eltérés tapasztalható ebben az időszakban. Ez a diszkrepancia rámutat az infláció pszichológiai és társadalmi dimenzióira, melyek a hagyományos statisztikai mérőszámokkal nem mindig ragadhatók meg. A kutatásom célja annak vizsgálata, hogyan érzékelik a magyar fogyasztók az inflációt 2022–2025 között, és ez hogyan viszonyul a Központi Statisztikai Hivatal által közölt hivatalos adatokhoz. Célom az inflációérzet mögötti tényezők feltárása, és annak elemzése, mely társadalmi-demográfiai csoportokat érinti leginkább az inflációs hatás. Kutatási kérdéseim: 1.Mennyire tér el a vizsgált mintában a lakossági inflációérzet a hivatalos fogyasztói árindextől? 2.Milyen szerepet játszanak egyes demográfiai jellemzők az inflációérzet alakulásában? 3.Milyen tényezők befolyásolják az inflációérzetet? 4.Milyen tipikus fogyasztói csoportok azonosíthatók az inflációs érzékeléssel összefüggésben? Hipotézisek : H1: A nők szignifikánsan nagyobb áremelkedést érzékelnek., H2: A hivatalos adatokban bízó válaszadók szignifikánsan alacsonyabb inflációt érzékelnek. Módszertani szempontból munkám az alkalmazott kutatáson belül értékelési kutatás, a hatókör mélysége szerint ötvözi a feltáró, a leíró, a magyarázó és a korrelációs kutatás jellemzőit. Az adatgyűjtés módszere szerint kvantitatív, a vizsgált időtáv alapján keresztmetszeti (egyszeri adatfelvétel), az adatok forrását tekintve szekunder és primer (kérdőív) kutatás. Az inflációérzet vizsgálatához leíró statisztikákat, kereszttábla-elemzést, korrelációt és lineáris regressziót alkalmazok, klaszterelemzéssel az inflációérzet alapján tipikus fogyasztói csoportokat azonosítok, és Persona elemzést készítek. A kutatás újszerű eredményeként feltárom, hogyan érzékelték a magyar fogyasztók az inflációt 2022 és 2024 között, és milyen eltérések mutatkoznak a hivatalos inflációs adatokhoz képest. Azonosítom az inflációérzet társadalmi-demográfiai és pszichológiai meghatározóit, a tipikus fogyasztói csoportokat (Personákat). Az eredmények segíthetik megérteni, milyen tényezők alakítják az emberek gazdasági valóságérzékelését, és támogatják a gazdaságpolitikai kommunikáció hatékonyabb kialakítását. Így a kutatás nemcsak tudományos, hanem gyakorlati szempontból is jelentős hozzájárulást nyújt a hazai infláció megértéséhez.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

gazdálkodási és menedzsment

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat
Kulcsszavak:	fogyasztói magatartás, gazdasági bizalom, gazdaságpszichológia, infláció, inflációérzet, kereszttábla-elemzés, klaszterelemzés
SWORD Depositor:	SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID):	SWORD
Dátum:	06 Feb 2026 06:24
Utolsó módosítás:	06 Feb 2026 11:11

Actions (login required)

Tétel nézet