Költségvetés áramszámlán - a közvilágítás költségeinek változása a vármegyeszékhelyeken

Horváth Fanni (2026) Költségvetés áramszámlán - a közvilágítás költségeinek változása a vármegyeszékhelyeken. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF horváth_fanni_2026jan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Kutatásom a magyar energiaszektort, azon belül a vármegyeszékhelyek közvilágítási kiadását vizsgálja hosszútávú idősorok statisztikai elemzésén keresztül. Témám aktualitását adja az elmúlt években az ukrán-orosz háború kitörését közvetlenül követő energia-válság, mely végigsöpört egész Európán. Kutatásom célja, hogy a magyar és EU-s közigazgatási energiakiadások és energiaprogramok vizsgálata, fókuszban Magyarország vármegyeszékhelyei közvilágítási kiadásainak elemzése az elmúlt 10 évre (2015-2024) vonatkozóan. Célom elemezni, hogy milyen mértékben változtak a közvilágítási kiadások, mekkora a piaci kitettség, melyek a befolyásoló tényezők. További célom annak meghatározása, hogy milyen klaszterekbe sorolhatók a vármegyeszékhelyek, valamint milyen előrejelzés adható az egységárakra. Kutatási kérdéseim: K1: Milyen klaszterekre bonthatók a vármegyeszékhelyek a közvilágításhoz kapcsolódó egyes jellemzőik alapján? K2: Milyen előrejelzés adható a közvilágítási kiadásokra? K3: Milyen tartalommal képezhető egy index, amely a vizsgált városok rezilienciáját méri a közvilágítási kiadásokkal kapcsolatban? Hipotéziseim: H1: A vizsgált időszakban a közvilágítás egységára nem mutatott szignifikáns volatilitást, vagyis nem haladta meg a 0,05 (azaz 5%) értéket, így a vármegyeszékhelyek piaci kockázati kitettsége alacsonynak tekinthető. H2: A regressziós modellben az egyes választott független változók közül a közvilágítási kiadásokra legnagyobb relatív befolyással bíró változó a volatilitás. Kutatásom empirikus része módszertanilag az alkalmazott kutatásokon belül egy értékelő kutatás, adatgyűjtés szerint kvantitatív. Hatókör mélysége szerint ötvözi a feltáró, a leíró és a magyarázó kutatás jellemzőit, időtáv szerint pedig longitudinális, mivel ismételt mérések alapján mutat be hatásokat. Az adatforrások szerint nézve a szekunder kutatás (KSH, Eurostat) primer kutatás is kiegészíti, melynek során a hazai vármegyeszékhelyek közvilágítási egységárának és összesített kiadásának hosszú távú idősoron (10 év) történő elemzésével, klaszterek létrehozásával, valamint az árak előrejelzésével foglalkozom statisztikai módszerek segítségével (volatilitás-elemzés, klaszterelemzés, reziliencia-vizsgálat, regressziós elemzés stb.) Kutatómunkám újszerű eredménye a közigazgatási energiakiadások témájában, kiemelten Magyarország vármegyeszékhelyeinek közvilágítási kiadásai vonatkozásában a meglévő tudást kiterjesztő, finomító eredmények kimutatása: hosszútávú helyzetértékelés, ható-tényezők bemutatása, klaszterek kialakítása, reziliencia-index létrehozása és regressziós előrejelzés.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

gazdálkodási és menedzsment

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat
Kulcsszavak:	klaszterelemzés, közvilágítás, regressziós analízis, reziliencia, villamos energia, volatilitás
SWORD Depositor:	SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID):	SWORD
Dátum:	06 Feb 2026 06:24
Utolsó módosítás:	06 Feb 2026 06:28

Actions (login required)

Tétel nézet