Robotizáció a termelésben – fókuszban a humán erőforrás

Farkas Vivien (2026) Robotizáció a termelésben – fókuszban a humán erőforrás. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

PDF Farkas_Vivien_2026jan.pdf Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (1MB)

Abstract

A robotizáció különböző hatásaival nap mint nap találkozunk, azonban a termelési szektorban érdemes igazán megvizsgálni ezt a jelenséget. Amíg a legtöbb kutatás a technológiai oldalról közelíti meg a témát, addig véleményem szerint érdemes a munkaerőpiacra, illetve a humán erőforrásra kifejtett hatásait is megvizsgálni. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a robotizáció fejlődését, a technológiai munkanélküliség kérdését, az emberek hozzáállását a robotokhoz, az átképzés/továbbképzés fontosságát, a munkabérek alakulását és az ember-gép kapcsolatot a termelési szektorban, mindezt szakirodalmi vonatkozásban is bemutatva, illetve, hogy kutatási kérdéseimmel rávilágítsak arra, hogyan változik a munkavállalók munkakörülménye, feladata az önvezérelt gépek megjelenése után, milyen hatásokat fejt ki a robotizáció a munkaerőpiacon általában, továbbá a vizsgálatom fókuszában álló Zala vármegyében. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy a robotizáció megjelenése hogyan hat a foglalkoztatásra, csökken vagy csupán átalakul a munkahelyek száma. Kutatási kérdéseimben az ember-gép együttműködés lehetőségeire is kitértem, és arra, hogy melyek azok a területek a termelésben, melyeknél a robotok képesek helyettesíteni az embereket, továbbá melyek azok a feladatok, pozíciók, ahol a gépek nem lesznek képesek leváltani a humán erőforrást. Kutatásom során kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési módszerrel dolgoztam, hogy egy átfogó, ámde részletes betekintést nyerjek a vizsgált vállalatok robotizációs kihívásaiba, megoldásaiba, a munkavállalókra gyakorolt hatásaiba. 3 szakértői interjút készítettem a kutatott termelő vállalatok üzemvezetőjével, ügyvezetőjével és termelésvezetőjével, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az iparágban. A kérdőívet ezen 3 Zala vármegyében található vállalat termelésben dolgozó munkavállalói töltötték ki, akik kapcsolatban állnak a robotokkal, és tudnak személyes tapasztalatot is megosztani. Kutatási kérdéseimre a szakirodalom alapján 3 hipotézist fogalmaztam meg. Az első, hogy a robotizáció a termelő szektorban átalakítja a munkavállalók feladatait, munkaköreit, és javítja a munkakörülményeiket. Egyeseket lecserélhetnek, át-vagy továbbképezhetnek, ebben az esetben a dolgozók új kompetenciákat sajátítanak el, amely összességében jelentős hatással lehet a jövedelmükre. Ezen hipotézisemet alátámasztják a szakértői interjúk, és a kérdőív eredményei, miszerint a folyamatos képzések elengedhetetlenek, hogy kezelni, programozni, javítani tudják a dolgozók az önvezérelt gépeket. A robotok számos szempontból javítják a munkakörülményeket, leveszik a dolgozók válláról a fizikai munka terheit, megváltoztatják vagy kiváltják az eddigi humán feladatokat, megjelenésük növeli a munkaköri elégedettség arányát is. A magasabb szaktudás által emelkedik a munkavállalók bére, ezáltal egy magasabb bérkategóriába kerülnek. Második hipotézisem azt állapította meg, hogy az automatizáció a munkaerőpiacon strukturális átalakulást idéz elő, amely bizonyos területeken átmenetileg munkanélküliséget eredményezhet, azonban új munkahelyeket és foglalkoztatási formákat is teremthet. Interjúalanyaim szavai és a kérdőív eredménye alapján kijelenthetjük, hogy a robotizáció a munkaerőpiac szerkezetét átalakítja, mert kiegyenlítetten szüntet meg, hoz létre munkahelyeket, ami azt eredményezi, hogy csökken a fizikai munka kínálata, míg ezzel szemben a magasabb szaktudást igénylő pozíciók iránti igény nő. Így ezen hipotézisem is beigazolódott. Végül pedig kijelentettem, hogy a robotok elsősorban az alacsony képzettséget igénylő munkákat képesek helyettesíteni, míg a magasabb szaktudást igénylő pozíciókban, együttműködés alakulhat ki az ember és a gép között. Ez a hipotézis is beigazolódni látszott, mivel a kutatás során kiderült, hogy a robotok a monoton, vagy fizikai munkákat képesek elvégezni, míg a gondolkodást, ellenőrzést igénylő magasabb szaktudású beosztások esetén legfeljebb együttműködés alakulhat ki az ember és a gép között.

Institution

Pannon Egyetem

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Logisztika és Menedzsment Tanszék

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Level of instruction

BSc course

Supervisors

Item Type:	Thesis
Uncontrolled Keywords:	ember-gép együttműködés, fejlődés, Ipar 4.0, munkaerő-átalakulás, robotizáció
SWORD Depositor:	SWORD
Depositing User:	SWORD
Date Deposited:	06 Feb 2026 06:13
Last Modified:	06 Feb 2026 06:18

Actions (login required)

View Item