A vezetői számvitel és a digitalizáció

Csalló Cintia Noémi (2026) A vezetői számvitel és a digitalizáció. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of Csalló_Cintia_Noémi_2026jan.pdf] PDF
Csalló_Cintia_Noémi_2026jan.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A vezetői számvitel fejlődéstörténete jól mutatja, hogy a gazdasági és társadalmi változások folyamatosan alakítják a számviteli gyakorlatot. Az ókori nyilvántartásoktól a modern stratégiai menedzsment eszközökig hosszú út vezetett, amelynek során a költségszámításból kiindulva a vezetői számvitel komplex információs rendszerré vált, és mára a vállalatok túlélésének és versenyképességének egyik kulcstényezője lett. Ez a fejlődéstörténet alapozza meg annak megértését, hogy a digitalizáció milyen hatással van a vezetői számvitelre, különös tekintettel a vállalati méretek és szektorok közöti különbségekre. a kérdőíves felmérés és a mélyinterjúk eredményei igazolták a digitalizáció előnyeit, ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy ezek nem minden vállalatnál és iparágban érvényesülnek azonos módon. A hipotézisvizsgálat során kiderült, hogy az adatok pontosságának növekedése, a döntéshozatal gyorsulása, a szakemberek szerepkörének átalakulása, valamint a vállalatméret és iparág szerinti eltérő fejlettség egyértelműen igazolódott, míg az adminisztrációs terhek csökkenése nem minden esetben volt tapasztalható. A kutatás eredményei alapján megfogalmazott javaslatok a kis- és középvállalatok számára a felhőalapú, rugalmas és modulárisan bővíthető megoldások alkalmazását, a nagyvállalatok számára az ERP rendszerek és a big data analitika integrálását, a szakemberek számára képzések és tanácsadói készségek fejlesztését, a szervezetek számára belső kommunikációs kampányok indítását, valamint stratégiai szinten a digitalizáció versenyképességét növelő tényezőként való kezelését hangsúlyozzák. A kereskedelemben alkalmazott önkiszolgáló kasszák és a divatipar automatizációs folyamatai példaként mutatják, hogy a digitalizációs beruházások értékelésekor a közvetett hatásokat is mérlegelni kell, és hogy az iparági sajátosságok jelentősen befolyásolják az eredményeket. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a digitalizáció alapvetően újradefiniálja a szakemberek feladatait: a kontrolleri szerepkör fokozatosan stratégiai tanácsadói irányba mozdul el, amelyhez elengedhetetlen az adatelemzési, vizualizációs és kommunikációs készségek fejlesztése. Ugyanakkor világossá vált, hogy a digitalizáció bevezetésének legnagyobb akadályai nem technológiai, hanem humán és szervezeti tényezőkből fakadnak, így az ellenállás, a motiváció hiánya és a kulturális berögződések kezelésére a vezetői számvitelnek is reagálnia kell. Összességében a kutatás eredményei alátámasztják, hogy a digitalizáció elengedhetetlen a vezetői számvitel fejlődésében, de a bevezetés sikere nagy mértékben függ a vállalat méretétől, iparágától, erőforrásaitól és szervezeti kultúrájától. A digitalizáció valódi értéke nem csupán az adatok gyorsabb feldolgozásában rejlik, hanem abban, hogy képes támogatni a stratégiai gondolkodást és a hosszú távú versenyképességet, amelyhez kritikai szemlélet és iparágspecifikus megközelítés szükséges.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kiss Gábor Antal
Belső
mesteroktató; Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék; GKZ
Kissné Molnár Zsuzsanna
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat
Kulcsszavak: controlling - kontrolling, digitalizálás - digitalizáció, interjú, kérdőíves vizsgálat - véleménykutatás, vezetői számvitel
SWORD Depositor: SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID): SWORD
Dátum: 06 Feb 2026 06:12
Utolsó módosítás: 06 Feb 2026 11:46

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet