Csalló Cintia Noémi (2026) A vezetői számvitel és a digitalizáció. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
|
PDF
Csalló_Cintia_Noémi_2026jan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
Absztrakt (kivonat)
A vezetői számvitel fejlődéstörténete jól mutatja, hogy a gazdasági és társadalmi változások folyamatosan alakítják a számviteli gyakorlatot. Az ókori nyilvántartásoktól a modern stratégiai menedzsment eszközökig hosszú út vezetett, amelynek során a költségszámításból kiindulva a vezetői számvitel komplex információs rendszerré vált, és mára a vállalatok túlélésének és versenyképességének egyik kulcstényezője lett. Ez a fejlődéstörténet alapozza meg annak megértését, hogy a digitalizáció milyen hatással van a vezetői számvitelre, különös tekintettel a vállalati méretek és szektorok közöti különbségekre. a kérdőíves felmérés és a mélyinterjúk eredményei igazolták a digitalizáció előnyeit, ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy ezek nem minden vállalatnál és iparágban érvényesülnek azonos módon. A hipotézisvizsgálat során kiderült, hogy az adatok pontosságának növekedése, a döntéshozatal gyorsulása, a szakemberek szerepkörének átalakulása, valamint a vállalatméret és iparág szerinti eltérő fejlettség egyértelműen igazolódott, míg az adminisztrációs terhek csökkenése nem minden esetben volt tapasztalható. A kutatás eredményei alapján megfogalmazott javaslatok a kis- és középvállalatok számára a felhőalapú, rugalmas és modulárisan bővíthető megoldások alkalmazását, a nagyvállalatok számára az ERP rendszerek és a big data analitika integrálását, a szakemberek számára képzések és tanácsadói készségek fejlesztését, a szervezetek számára belső kommunikációs kampányok indítását, valamint stratégiai szinten a digitalizáció versenyképességét növelő tényezőként való kezelését hangsúlyozzák. A kereskedelemben alkalmazott önkiszolgáló kasszák és a divatipar automatizációs folyamatai példaként mutatják, hogy a digitalizációs beruházások értékelésekor a közvetett hatásokat is mérlegelni kell, és hogy az iparági sajátosságok jelentősen befolyásolják az eredményeket. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a digitalizáció alapvetően újradefiniálja a szakemberek feladatait: a kontrolleri szerepkör fokozatosan stratégiai tanácsadói irányba mozdul el, amelyhez elengedhetetlen az adatelemzési, vizualizációs és kommunikációs készségek fejlesztése. Ugyanakkor világossá vált, hogy a digitalizáció bevezetésének legnagyobb akadályai nem technológiai, hanem humán és szervezeti tényezőkből fakadnak, így az ellenállás, a motiváció hiánya és a kulturális berögződések kezelésére a vezetői számvitelnek is reagálnia kell. Összességében a kutatás eredményei alátámasztják, hogy a digitalizáció elengedhetetlen a vezetői számvitel fejlődésében, de a bevezetés sikere nagy mértékben függ a vállalat méretétől, iparágától, erőforrásaitól és szervezeti kultúrájától. A digitalizáció valódi értéke nem csupán az adatok gyorsabb feldolgozásában rejlik, hanem abban, hogy képes támogatni a stratégiai gondolkodást és a hosszú távú versenyképességet, amelyhez kritikai szemlélet és iparágspecifikus megközelítés szükséges.
Intézmény
Pannon Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék
Szak
A képzés szintje
alapképzés
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat |
|---|---|
| Kulcsszavak: | controlling - kontrolling, digitalizálás - digitalizáció, interjú, kérdőíves vizsgálat - véleménykutatás, vezetői számvitel |
| SWORD Depositor: | SWORD |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | SWORD |
| Dátum: | 06 Feb 2026 06:12 |
| Utolsó módosítás: | 06 Feb 2026 11:46 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

