Szellemi munka vs. fizikai munka, avagy az ifjú titánok motivációja a munka világában

Lengyeltóti Szilvia (2016) Szellemi munka vs. fizikai munka, avagy az ifjú titánok motivációja a munka világában. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF lengyeltóti_szilvia_2016novTDK.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A munka, mint a mindennapi betevő megkeresésére használatos tevékenység az emberek mindennapjainak szerves részét képezi. Egy átlagember élete közel felét munkavégzéssel tölti. A munka vagy a munkás típusok között azonban erős kontraszt figyelhető meg. Manapság két csoportba osztják a tevékenységet végző embereket. Egyrészt beszélhetünk szellemi foglalkozásúakról, akik mindennapi életüket az irodai környezetben, kényelemben élik meg, másrészt foglalkozhatunk a fizikai dolgozókkal, akik a kétkezi munka hősei. A mai munkaerőpiaci helyzetet tekintve számos eltérést láthatunk a múlthoz képest. Ez viszszavezethető arra, hogy társadalmunk aktív munkavállalói kezdenek elöregedni és átadják a helyüket a két fiatal - Y és Z - generáció ifjú titánjainak. E két korcsoport jelenlétét fontos számításba venni, hiszen prognózisok szerint 2020-ra a munkavállalók közel fele, míg 2025- re 75% körül mozog majd az Y-nok aránya. Első hipotézisként állítottam fel azt, hogy az Y és Z generáció újfajta stílust képvisel a munkaerőpiacon, mind a tulajdonságok, mind az elvárások tekintetében. Ezzel összefüggésben célul tűztem ki, hogy megvizsgáljam a vállalkozásoknak vajon milyen változásokat kell alkalmazniuk kultúrájukban, hogy a tehetséges fiatalokat minél tovább az adott cég munkaerő állományában tartsák. Egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy a fiatalabb generációk törekszenek a magasabb ismeretek megszerzésére. Ez a tudásszomj azzal magyarázható, hogy a legtöbb szülő a saját példáján keresztül próbálja arra sarkallni csemetéjét, hogy magasabb egzisztenciát építsen magának. „Tanulj fiam, okulj apád példájából!” Ezen gondolkodásmódnak köszönhetően a fizikai munka egyre inkább háttérbe szorul. Ennek következményeként a munkaerőpiacon hiányszakmák köszönnek vissza, amihez párosul az oly sok vállalkozást érintő tehetséghiány problémája. E két tényezőt is részletesen vizsgálom a dolgozatban. Ezzel összefüggésben másodikként azt a hipotézist állítottam fel, hogy az Y és Z generáció mentalitásából adódóan csak fizikai viszonylatban beszélhetünk hiányszakmákról. Harmadik hipotézisem, hogy az Y generáció számos tagja - szellemi munkavállalóként - küzd az úgynevezett „túlképzettség” szindrómájával. Ez azt jelenti, hogy sokszor magasabb ismeretekkel rendelkeznek, mint amit egy-egy munkahely megkövetel. A túlképzettség leglényegesebb ismérve, hogy a generáció ifjú titánjai - de erről már Z generációs viszonylatban is beszélhetünk - halmozzák a diplomákat. Egyrészt azért, mert nem tudják felmérni érdeklődési körüket, hogy a jövőben milyen szakterületen állnák meg a helyüket, másrészt azért, hogy minél később kelljen kilépniük a nagybetűs életbe. A munkaerőpiacon kiváló lehetőségeket hordoz a diákmunka alkalmazhatósága. Napjainkban a Z generáció képviselteti magát ebben a szektorban. Kérdés azonban, hogy a munka mely típusát végezhetik a diákok ebben a koncepcióban. Negyedik hipotézisem, hogy a fizikai munkavégzés nagyobb arányban képviseli magát, mint a szellemi. A dolgozatom készítésekor a fent említett gondolataim és hipotéziseim bizonyítását tűztem ki célul. Munkám során a következő kutatásokat végeztem el. Szekunder kutatásként szakkönyveket, online fórumokat, internetes cikkeket alkalmaztam. Saját, primer kutatás során egyaránt végeztem kvalitatív és kvantitatív vizsgálatokat. Az előbbi a mélyinterjú módszerével valósult meg, ahol is egy neves iskolaszövetkezet projektvezetőjétől kaptam hasznos információkat a témára vonatkozóan. A primer kutatás kvantitatív részének egyik fele a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg elsőéves hallgatóinak kikérdezése volt, ami arra irányult, hogy felmérjem, hogy iskolatársaim vajon rendelkeznek-e a generáció általános jellemzőivel. A másik kvantitatív jellegű kutatás online, önkitöltéses kérdőív segítségével valósult meg, ahol felmértem a válaszadók munkatapasztalatait, valamit a fizikai és szellemi munkaerő megítéléséről alkotott véleményüket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem (a GKZ 2016-2020 között keletkezett dolgozataihoz)

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Számvitel Intézet

Szak

Pénzügy és számvitel

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	generációk - nemzedékek, generációs jellemzők - generációs sajátosságok, Y generáció, Z generáció, kérdőíves vizsgálat - véleménykutatás, szellemi munka, fizikai munka, munkaügy, diákmunka, szociológia
Felhasználói azonosító szám (ID):	Ármin Szekér
Dátum:	19 Okt 2023 08:53
Utolsó módosítás:	19 Okt 2023 08:53

Actions (login required)

Tétel nézet