A magánerdő gazdálkodás jövedelmi viszonyainak összehasonlítása a lehetséges gazdálkodási formák között

Sümegi Áron László (2023) A magánerdő gazdálkodás jövedelmi viszonyainak összehasonlítása a lehetséges gazdálkodási formák között. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of sümegi_áron_lászló_2023máj.pdf] PDF
sümegi_áron_lászló_2023máj.pdf
Hozzáférés joga: Available at the computers of the University

Download (2MB)

Abstract

Dolgozatom témájául a magánerdő gazdálkodás jövedelmi viszonyainak összehasonlítását választottam a lehetséges használati jogcímek között. Vizsgálatom fő célja a megfelelő használati mód megtalálása volt egy családi erdőgazdaság számára, figyelembe véve az általuk gazdálkodásba vont terület sajátosságait, mint például faállományi jellemzők, használati módok és tulajdonviszonyok. Dolgozatom két részre osztható, az első leíró jellegű részben ismertetem az erdőgazdálkodás állami ellenőrző és irányító funkcióját és eszközeit. Az erdőgazdálkodás jogi hátterét, különös tekintettel az Erdő és a Földforglmi törvények által meghatározott erdőhasználati jogcímekre. Továbbá bemutatom ezen erdőhasználati jogcímből származó jövedelmek adófizetési kötelezettségeit és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének új lehetőségeit. A második, elemző részben összehasonlítottam a különböző erdőhasználati módok jövedelemtermelő képességét jelenérték számítással 35 éves időhorizonton. Ez alapján az örökerdő üzemmódra történő áttérés jelentős bevételkiesést jelentene az erdőgazdálkodásba vont területen. A tarvágásos és felújító vágásos üzemmód jelenértéke közel azonos viszont a felújító vágásos használati mód esetén az erdőfelújítás sikertelenségének alacsonyabb a kockázata. ezért ahol erre az erdőterv és a faállomány lehetőséget biztosít az utóbbi üzemmód gazdaságilag előnyösebb. Ez alapján és az adott területen jelentkező erdészeti haszonvételi lehetőségeket figyelembevételével határoztam meg vizsgált erdővagyon jelenértékét, szintén 35 éves időhorizontra. Az erdőértékelés nem piaci alapon, hanem az erdő jövedelemtermelő képessége alapján történt. A használati jogcímek között történő összehasonlításnál a fent kapott erdőértéket korrigáltam az adott használati jogcím esetleges adózási, pénzügyi, jogi vagy erdőgazdálkodási sajátosságaival és megkötéseivel. Mindezeket arányosítottam a vizsgált tulajdonosi kör egyes helyrajzi számokban lévő tulajdoni hányada szerint. Az összehasonlítás alapján a megfelelő használati mód a tulajdonosi jövedelem maximalizálására az erdőkezelésbe adás a tulajdonosi kör által 100 százalékban birtokolt kiemelt erdészeti szakirányító vállalkozás számára használati megosztás nélkül. Abban az egy esetben amikor a Magyar Állam tulajdonostárs a kezelésbe adáshoz használati rend kialakítása szükséges. Ahol a tulajdonosi kör nem kerül egy erdőgazdálkodási egységbe a Magyar Állammal. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem jelent gazdasági előnyt a használati megosztás jogi szabályozásának átalakulása miatt, ez alapján egy helyrajzi számon belül több erdőgazdálkodási egység is kialakítható, külön-külön erdőgazdálkodóval és más-más használati móddal. A vizsgálat pontosításához további elemzés szükséges, elsősorban az erdőérték számítás területén.

Institution

Pannon Egyetem

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

Level of instruction

BSc course

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Kiss Gábor Antal
Belső
mesteroktató; Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék; GKZ
Séfer Krisztián
Külső
UNSPECIFIED
UNSPECIFIED

Item Type: Thesis
Uncontrolled Keywords: erdészet - erdőgazdálkodás, erdészeti adózás, erdészeti jog, erdőérték számítás, erdőhasználati jogcímek, magánerdő gazdálkodás
SWORD Depositor: SWORD
Depositing User: SWORD
Date Deposited: 17 Jun 2023 13:16
Last Modified: 17 Jun 2023 13:16

Actions (login required)

View Item View Item