A magánerdő gazdálkodás jövedelmi viszonyainak összehasonlítása a lehetséges gazdálkodási formák között

Sümegi Áron László (2023) A magánerdő gazdálkodás jövedelmi viszonyainak összehasonlítása a lehetséges gazdálkodási formák között. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF sümegi_áron_lászló_2023máj.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témájául a magánerdő gazdálkodás jövedelmi viszonyainak összehasonlítását választottam a lehetséges használati jogcímek között. Vizsgálatom fő célja a megfelelő használati mód megtalálása volt egy családi erdőgazdaság számára, figyelembe véve az általuk gazdálkodásba vont terület sajátosságait, mint például faállományi jellemzők, használati módok és tulajdonviszonyok. Dolgozatom két részre osztható, az első leíró jellegű részben ismertetem az erdőgazdálkodás állami ellenőrző és irányító funkcióját és eszközeit. Az erdőgazdálkodás jogi hátterét, különös tekintettel az Erdő és a Földforglmi törvények által meghatározott erdőhasználati jogcímekre. Továbbá bemutatom ezen erdőhasználati jogcímből származó jövedelmek adófizetési kötelezettségeit és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének új lehetőségeit. A második, elemző részben összehasonlítottam a különböző erdőhasználati módok jövedelemtermelő képességét jelenérték számítással 35 éves időhorizonton. Ez alapján az örökerdő üzemmódra történő áttérés jelentős bevételkiesést jelentene az erdőgazdálkodásba vont területen. A tarvágásos és felújító vágásos üzemmód jelenértéke közel azonos viszont a felújító vágásos használati mód esetén az erdőfelújítás sikertelenségének alacsonyabb a kockázata. ezért ahol erre az erdőterv és a faállomány lehetőséget biztosít az utóbbi üzemmód gazdaságilag előnyösebb. Ez alapján és az adott területen jelentkező erdészeti haszonvételi lehetőségeket figyelembevételével határoztam meg vizsgált erdővagyon jelenértékét, szintén 35 éves időhorizontra. Az erdőértékelés nem piaci alapon, hanem az erdő jövedelemtermelő képessége alapján történt. A használati jogcímek között történő összehasonlításnál a fent kapott erdőértéket korrigáltam az adott használati jogcím esetleges adózási, pénzügyi, jogi vagy erdőgazdálkodási sajátosságaival és megkötéseivel. Mindezeket arányosítottam a vizsgált tulajdonosi kör egyes helyrajzi számokban lévő tulajdoni hányada szerint. Az összehasonlítás alapján a megfelelő használati mód a tulajdonosi jövedelem maximalizálására az erdőkezelésbe adás a tulajdonosi kör által 100 százalékban birtokolt kiemelt erdészeti szakirányító vállalkozás számára használati megosztás nélkül. Abban az egy esetben amikor a Magyar Állam tulajdonostárs a kezelésbe adáshoz használati rend kialakítása szükséges. Ahol a tulajdonosi kör nem kerül egy erdőgazdálkodási egységbe a Magyar Állammal. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem jelent gazdasági előnyt a használati megosztás jogi szabályozásának átalakulása miatt, ez alapján egy helyrajzi számon belül több erdőgazdálkodási egység is kialakítható, külön-külön erdőgazdálkodóval és más-más használati móddal. A vizsgálat pontosításához további elemzés szükséges, elsősorban az erdőérték számítás területén.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat
Kulcsszavak:	erdészet - erdőgazdálkodás, erdészeti adózás, erdészeti jog, erdőérték számítás, erdőhasználati jogcímek, magánerdő gazdálkodás
SWORD Depositor:	SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID):	SWORD
Dátum:	17 Jún 2023 13:16
Utolsó módosítás:	17 Jún 2023 13:16

Actions (login required)

Tétel nézet