A 2022. évi KATA-változás hatása a mikro-, kis- és középvállalkozásokra

Fundák Violetta Alexandra (2023) A 2022. évi KATA-változás hatása a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of fundák_violetta_alexandra_2023jan.pdf]

PDF
fundák_violetta_alexandra_2023jan.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg
Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az aktualitására való tekintettel a 2022. évben bekövetkezett KATA- változást és a KKV-szektorra gyakorolt hatását kívántam bemutatni. A mikro,- kis- és középvállalkozások voltak dolgozatom vizsgálati területe, jellemzőik és működési mechanizmusuk bemutatása, valamint a gazdasági folyamataik összehasonlító vizsgálata fontos szegmens volt, mivel a Magyarországon működő vállalkozások szignifikáns részét, azaz a 99 %-át teszik ki. A magyar gazdaságpolitika is magas prioritású feladatként kezeli a KKV-szektor lehetőségeinek, versenyhelyzetének javítását, amelyek néhány eszközére is kitértem. A továbbiakban a vállalkozási forma megválasztásának jogi kereteit vizsgáltam, a lehetséges gazdálkodási formák jellemzőinek bemutatásával. A dolgozatom második felében a KKV-k adózási lehetőségeit kutattam, az adónemek jogszabályi hátterének feltárásával. A kisadózó vállalkozások tételes adójának részletes jogszabályi változásai mellett, elsősorban adóalanyokat értintő adóterhelés szempontjából összehasonlítást végeztem a vizsgált adónemek között. A primer kutatásom során a vállalkozási formát és a vállalkozási kategóriákat együttvéve elemeztem. A válaszadók 68,3 %-a már nem a KATA adózás szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét, mivel többségüknek (58,6 %) kifizetőtől (is) érkezik bevétele. Az adó megreformálása előtt nem terveztek adózási forma váltást, ezért a jogszabályváltozás negatív hatással volt a vállalkozásukra, de nem kilátástalanok a jövőjükkel kapcsolatban. A KATA- adóalanyiság megszűnésével a vállalkozások megemelkedett adóterhekkel és adminisztrációval találták szembe magukat. A változást követően legtöbb vállalkozás (48,8 %) az átalányadózást választotta, ezt követte a társasági adó (7,3 %). A vállalkozások prominens része vagy a könyvelőjétől (68,3 %) és/vagy az internetről, médiából (58,5 %) tájékozódott az egyéb adózási lehetőségekről. A dolgozatom utolsó részében kifejtettem az új KATA adózás hatálya alól kikerült vállalkozások opcionális lehetőségeit, valamint a változásokkal kapcsolatos teendőket. Összeségében én úgy gondolom ennek a gazdasági formának a népszerűsége az egyszerűségében, illetve az alacsony költségekben rejlik. Az adózási formaváltás mindig nagy körültekintést igényel, ezért érdemes kikérni szakértő véleményét. Összefoglalva a kutatásom eredményeit, beigazolódott, hogy a KATA-változás negatívan érintette a KKV-szektort, azon belül is a mikrovállalkozásokra gyakorolta a legkedvezőtlenebb hatást. Kiemelt szempont kell, hogy maradjon és legyen a nemzetgazdasági szinten a KKV-k fejlődésének, erősödésének elősegítése és biztosítása.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Konzulens neve

Konzulens típusa

Beosztás, tudományos fokozat, intézmény

Csanádi Ágnes, Dr.

Belső

egyetemi docens; Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék; GKZ

csanadi.agnes@zek.uni-pannon.hu

Molnár Adrienn

Külső

NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa:	diplomadolgozat
Kulcsszavak:	adófizetés, adóoptimalizálás, adózás, kis- és középvállalkozás (kkv), kisadózó vállalkozások tételes adója, mikrovállalkozás, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
SWORD Depositor:	SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID):	SWORD
Dátum:	03 Feb 2023 11:24
Utolsó módosítás:	03 Feb 2023 11:24

Actions (login required)

Tétel nézet