Toborzás modernizálása a Magyar Honvédség kereteiben

Hant Dominik Attila (2021) Toborzás modernizálása a Magyar Honvédség kereteiben. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of hant_dominik_attila_2021máj.pdf] PDF
hant_dominik_attila_2021máj.pdf
Hozzáférés joga: Available at the computers of the University

Download (2MB)

Abstract

A megfelelő munkaerő toborzása kulcsfontosságú minden szervezet számára, mivel csak a megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű munkaerő-állomány képes a vállalat által kialakított stratégia megvalósítására. A munkaerő piac nem bővelkedik fiatal, jól képzett álláskeresőkben, ez a tény a magyarországi korosodó társadalomra különösképpen igaz. A hozzáférhető munkaerő-állomány minőségben nem tudja lefedni az igényeket, így a toborzás és kiválasztás folyamata a szükséges munkaerő-állomány biztosításához a munkáltatók számára jelentős erőfeszítéseket igényel. A vállalkozásoknak szükséges a toborzási és kiválasztási folyamatait a jelen kornak megfelelő körülményekhez és követelményekhez mérten állandóan módosítani, megújítani a számukra szükséges értékes emberi erőforrás beszerzése érdekében. Szakdolgozatom témája a Magyar Honvédség veszprémi 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ, egyik fő tevékenységéhez, a toborzási folyamathoz kapcsolódik. A toborzási módszerek innovációs szükségletét az új nemzedékek megjelenése és az előző generációktól való különbözősége, valamint a tavaly kialakult járványhelyzet miatt bevezetett szankciók és korlátozások idézték elő. A toborzás azért kiemelt kérdésköre az emberi erőforrás menedzsmentnek, mivel ez a folyamat az, amely bevonzza minden vállalathoz a szükséges munkaerőt. A toborzás célja a munkáltató szempontjából, hogy biztosítsa a vállalat hatékony működését. A toborzásnak két előfeltétele kell, hogy teljesüljön: először is legyen egy üres álláshely, másodszor pedig a munkaköri követelményeket meg kell határozni. A toborzás során a vállalatnak közölni kell a jelentkezők számára a munkakör célját, a munkaköri feladatokat, a felelősséget, a hatáskört, a munkaköri kapcsolatokat és a munkaköri elvárásokat, követelményeket. A Magyar Honvédség munkaerő utánpótlásának a 2004-es sorkatonaság megszűnése okozta a problémát, amikor is a honvédelmi szolgálat áttért a teljes önkéntességen alapuló rendszerre. A honvédek között megkülönböztetünk hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonákat, amelyek között a különbség elsősorban a tanulmányokban és a szolgálati formákban rejlik. Az elmúlt évtizedben a honvédség mindent megtett a saját körülményei szerint annak érdekében, hogy az állományukban jelentkező állandó hiányt pótolják. Sok, különböző kisebb juttatással népszerűsítették a szolgálatot, együttműködnek az oktatási intézményekkel, aktívan jelen vannak a közösségi oldalakon, valamint több saját weboldalt is üzemeltetnek toborzási célzattal. A veszprémi Toborzó és Érdekvédelmi Központ kiemelt teljesítménnyel bír az országban toborzási feladatok teljesítését tekintve. 2019-ben megyeszerte több, mint száz rendezvényen vettek részt aktívan, ezek során 152 fiatalt toboroztak be szerződéses állományba, valamint 68 önkéntes tartalékosi szerződést kötöttek. A járványhelyzet következtében a kitelepülés, mint fő toborzási módszer megszűnt. A kutatásom eredményeként világossá válik, hogy a toborzási kampány nagyon kis mértékben ér csak célba, főként ismerősi ajánlás hatására, az információknak csupán csekély mennyisége jut el a célcsoporthoz. A honvédség foglalkozásában állók úgy látják, hogy a közvélemény tájékozottsága javuló tendenciát mutat, ennek ellenére a civil szférában a fiatalok között a közvélemény kétharmada távolságtartó a honvédséget illetően, ez főként a múltból fakadó előítéletekből, a szülők honvédségtől való elkülönült életviteléből és az alacsony tájékozottságból következtethető. A toborzás innovációja érdekében meg kell határozni a célcsoportot, valamint törekedni kell az oktatási intézményekkel való együttműködés fejlesztésére, a járványhelyzetet is figyelembe véve. Ilyen lehetőséget kínál az online oktatási rendszerbe való becsatlakozás a KatonaSuli program fejlesztéséhez, valamint az általános iskolákkal történő együttműködés napközis szakkörök formájában, továbbá a szülők tájékoztatása, bevonása az iskolai szülői értekezleteken. Jelentős marketing eszköz lehet egy a fiatalok között a honvédséget és a tartalékosi szolgálatot népszerűsítő rövid kisfilm, amely figyelemfelkeltő, de mégis informatív. Végső soron a már tanulmányaikat elvégzett, idősebb munkavállalók is megcélozhatóak lehetnek egy a magánvállalkozásokkal való együttműködés keretében, amely arra irányulna, hogy a vállalkozások támogatást nyújtsanak azon munkavállalóinak, akik önkéntes tartalékosi szerződést kötnek.

Institution

Pannon Egyetem

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Logisztika, Menedzsment Informatika Tanszék

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Level of instruction

BSc course

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Jármai Erzsébet Mária, Dr.
Belső
Főiskolai docens; Logisztika, Menedzsment Informatika Tanszék; GKZ
Megyeri Józsefné
Külső
UNSPECIFIED
UNSPECIFIED

Item Type: Thesis
Uncontrolled Keywords: emberi erőforrás menedzsment - humán erőforrás menedzsment - HRM, honvédség, innováció, interjú, marketing - értékesítés, munkaerő toborzás - munkaerő-felvétel
SWORD Depositor: SWORD
Depositing User: SWORD
Date Deposited: 21 Sep 2021 13:04
Last Modified: 26 Apr 2022 09:36

Actions (login required)

View Item View Item