Toborzás modernizálása a Magyar Honvédség kereteiben

Hant Dominik Attila (2021) Toborzás modernizálása a Magyar Honvédség kereteiben. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of hant_dominik_attila_2021máj.pdf] PDF
hant_dominik_attila_2021máj.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A megfelelő munkaerő toborzása kulcsfontosságú minden szervezet számára, mivel csak a megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű munkaerő-állomány képes a vállalat által kialakított stratégia megvalósítására. A munkaerő piac nem bővelkedik fiatal, jól képzett álláskeresőkben, ez a tény a magyarországi korosodó társadalomra különösképpen igaz. A hozzáférhető munkaerő-állomány minőségben nem tudja lefedni az igényeket, így a toborzás és kiválasztás folyamata a szükséges munkaerő-állomány biztosításához a munkáltatók számára jelentős erőfeszítéseket igényel. A vállalkozásoknak szükséges a toborzási és kiválasztási folyamatait a jelen kornak megfelelő körülményekhez és követelményekhez mérten állandóan módosítani, megújítani a számukra szükséges értékes emberi erőforrás beszerzése érdekében. Szakdolgozatom témája a Magyar Honvédség veszprémi 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ, egyik fő tevékenységéhez, a toborzási folyamathoz kapcsolódik. A toborzási módszerek innovációs szükségletét az új nemzedékek megjelenése és az előző generációktól való különbözősége, valamint a tavaly kialakult járványhelyzet miatt bevezetett szankciók és korlátozások idézték elő. A toborzás azért kiemelt kérdésköre az emberi erőforrás menedzsmentnek, mivel ez a folyamat az, amely bevonzza minden vállalathoz a szükséges munkaerőt. A toborzás célja a munkáltató szempontjából, hogy biztosítsa a vállalat hatékony működését. A toborzásnak két előfeltétele kell, hogy teljesüljön: először is legyen egy üres álláshely, másodszor pedig a munkaköri követelményeket meg kell határozni. A toborzás során a vállalatnak közölni kell a jelentkezők számára a munkakör célját, a munkaköri feladatokat, a felelősséget, a hatáskört, a munkaköri kapcsolatokat és a munkaköri elvárásokat, követelményeket. A Magyar Honvédség munkaerő utánpótlásának a 2004-es sorkatonaság megszűnése okozta a problémát, amikor is a honvédelmi szolgálat áttért a teljes önkéntességen alapuló rendszerre. A honvédek között megkülönböztetünk hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonákat, amelyek között a különbség elsősorban a tanulmányokban és a szolgálati formákban rejlik. Az elmúlt évtizedben a honvédség mindent megtett a saját körülményei szerint annak érdekében, hogy az állományukban jelentkező állandó hiányt pótolják. Sok, különböző kisebb juttatással népszerűsítették a szolgálatot, együttműködnek az oktatási intézményekkel, aktívan jelen vannak a közösségi oldalakon, valamint több saját weboldalt is üzemeltetnek toborzási célzattal. A veszprémi Toborzó és Érdekvédelmi Központ kiemelt teljesítménnyel bír az országban toborzási feladatok teljesítését tekintve. 2019-ben megyeszerte több, mint száz rendezvényen vettek részt aktívan, ezek során 152 fiatalt toboroztak be szerződéses állományba, valamint 68 önkéntes tartalékosi szerződést kötöttek. A járványhelyzet következtében a kitelepülés, mint fő toborzási módszer megszűnt. A kutatásom eredményeként világossá válik, hogy a toborzási kampány nagyon kis mértékben ér csak célba, főként ismerősi ajánlás hatására, az információknak csupán csekély mennyisége jut el a célcsoporthoz. A honvédség foglalkozásában állók úgy látják, hogy a közvélemény tájékozottsága javuló tendenciát mutat, ennek ellenére a civil szférában a fiatalok között a közvélemény kétharmada távolságtartó a honvédséget illetően, ez főként a múltból fakadó előítéletekből, a szülők honvédségtől való elkülönült életviteléből és az alacsony tájékozottságból következtethető. A toborzás innovációja érdekében meg kell határozni a célcsoportot, valamint törekedni kell az oktatási intézményekkel való együttműködés fejlesztésére, a járványhelyzetet is figyelembe véve. Ilyen lehetőséget kínál az online oktatási rendszerbe való becsatlakozás a KatonaSuli program fejlesztéséhez, valamint az általános iskolákkal történő együttműködés napközis szakkörök formájában, továbbá a szülők tájékoztatása, bevonása az iskolai szülői értekezleteken. Jelentős marketing eszköz lehet egy a fiatalok között a honvédséget és a tartalékosi szolgálatot népszerűsítő rövid kisfilm, amely figyelemfelkeltő, de mégis informatív. Végső soron a már tanulmányaikat elvégzett, idősebb munkavállalók is megcélozhatóak lehetnek egy a magánvállalkozásokkal való együttműködés keretében, amely arra irányulna, hogy a vállalkozások támogatást nyújtsanak azon munkavállalóinak, akik önkéntes tartalékosi szerződést kötnek.

Intézmény

Pannon Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Logisztika, Menedzsment Informatika Tanszék

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

A képzés szintje

alapképzés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Jármai Erzsébet Mária, Dr.
Belső
Főiskolai docens; Logisztika, Menedzsment Informatika Tanszék; GKZ
Megyeri Józsefné
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat
Kulcsszavak: emberi erőforrás menedzsment - humán erőforrás menedzsment - HRM, honvédség, innováció, interjú, marketing - értékesítés, munkaerő toborzás - munkaerő-felvétel
SWORD Depositor: SWORD
Felhasználói azonosító szám (ID): SWORD
Dátum: 21 Szep 2021 13:04
Utolsó módosítás: 26 Ápr 2022 09:36

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet