Valóban „sarlatánság” az egész? A Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájába tartozó részvények technikai elemzése

Varga Csaba (2019) Valóban „sarlatánság” az egész? A Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájába tartozó részvények technikai elemzése. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

PDF varga_csaba_2019máj.pdf Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (4MB)

Abstract

A tőzsdén mint szabványosított piacon történő kereskedés során, a befektetési döntés meghozatalában alapvetően két elemzési technika segíti a megtakarítással rendelkező személyt. A fundamentális elemzési technika alkalmazásakor elsődlegesen a vállalat belső értékére vagyunk kíváncsiak és a vállalat alapjaira helyezve hozzunk meg a döntésünket. A technikai elemzés használatakor csak az árfolyamok mozgását figyeljük, a múlt adatait különböző matematika és statisztikai módszerekkel elemezve próbáljuk „megjósolni” a lehetséges jövőt. A szakdolgozatomban a két elemzési módszer közül a technikai elemzésre fókuszáltam, elsődlegesen arra kerestem a választ, hogy a technikai elemzés kizárólagos használatával kaphatunk-e megbízható és valós előrejelzéseket az árfolyamok jövőbeli alakulásával kapcsolatosan. A dolgozat készítését megelőzően saját magamat a fundamentalista elemzők csoportjába soroltam. Kutatásmódszertani szempontból kutatási stratégiám alapját az „esettanulmány feldolgozása” elemzési technika jelentette Vizsgálataimat a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájába tartozó részvények körében végeztem el. A grafikonos személtetésben Markers grafikonrajzoló szoftver nyújtott segítéséget, a táblázatokat Microsoft Excel 2016 programban készítettem el. A szakirodalmak feldolgozását a tőzsde témakörének ismertetésével kezdtem. Bemutattam a tőzsde szerepét, tőzsdei jelenléttel járó előnyöket, a tőzsde mint intézmény kialakulását, valamint a napjainkban működő Budapesti Értéktőzsde létrejöttének legfontosabb állomásait. A jelenleg hatályban lévő BÉT Üzletszabályzat alapján felsoroltam a Prémium kategóriába tartozás követelményeit, majd konkrétan, táblázatos formában feltűntetésre kerültek azon társaságok részvényei, melyek a dolgozat készítésekor (2019. április-május) a kritériumoknak való megfelelést teljesítették. Annak ellenére, hogy dolgozatom alapját a technikai elemzés jelenti, az olvasó megismerhette mind a fundamentális, mind technikai elemzés előnyeit és hátrányait, továbbá rávilágítottam az elemzési technikák közötti markáns különbségekre. A következő fejezetekben sajátos logikai struktúra szerint folytattam a technikai elemzéssel foglalkozó szakirodalmak feldolgozását. A legnépszerűbb grafikontípusok (vonal, bar, japán gyertya) szemléltetését követően, saját magam által szerkesztett példákon keresztül hosszasan részleteztem a technikai elemzés témakörében született alapvető elméleteket, továbbá az olvasó számára a technikai elemzés alapjait is lefektettem. Elemző munkám legfőképpen az indikátorok és tőzsdei alakzatok fejezetére összpontosult. A trendkövető indikátorok között hosszasan vizsgáltam a mozgóátlagokkal történő kereskedést. A mozgóátlagokkal kapcsolatosan arra a megállapításokra jutottam, hogy ugyanakkora intervallumot véve, három mozgóátlag használatával biztosabb kereskedési jelzéseket kapunk így nagyobb nyereséget érhetünk el adott terméken, mintha csak kettő mozgóátlaggal dolgoznánk. A momentum indikátorok között saját kezűleg szerkesztett ábrákon keresztül vizsgáltam az RSI (Relatív Erősségi Index) valamint a Stochastic oszcillátorral kapott kereskedési jelzéseket. Az OBV-t (On Balance Volume) hoztam fel példaként a forgalom alapú indikátoroknál, s végül a Bollinger-szalagok mint volatilitást mérő indikátorral kapott jelzéseket erősítettem meg az RSI indikátorral, rámutatva ezzel a két indikátor közötti kapcsolatra. A tőzsdei alakzatokat, klasszikus szemlélet szerint kategorizáltam. Az attraktivitást és egyszerűséget szem előtt tartva kerültek bemutatásra a trenderősítő (háromszögek, zászló, fülescsésze) valamint és trendváltó (dupla csúcs és fenék, fej és váll alakzat, szigetforduló) alakzatok. A Markers grafkonrajzoló szoftver segítségével szerkesztett ábráimon mindamellett, hogy megrajzoltam a formációkat, a minimálisan elvárt célértékeket is kiszámoltam illetve feltűntettem a grafikonokon. A grafikonokon észrevehettük, hogy a minimálisan elvárt célértéket az árfolyam rövid időn belül teljesítette, visszaigazolva ezáltal a várakozásainkat az árfolyam jövőbeli alakulásával kapcsolatosan. A kapott eredményeket összefoglalva arra megállapításra jutottam, hogy kizárólag a technikai elemzés eszköztárával történő tőzsdei kereskedés során igenis kaphatunk megbízható és valós jelzéseket az árfolyam jövőbeli alakulásával kapcsolatosan, tehát az árfolyamelemzés nem tekinthető „sarlatánság”-nak. A bevezetőben tett állításom – miszerint a fundamentalista elemzők táborát erősítem – alapjaiban nem változott. Mint pénzügyi ismerettel rendelkező személy, azzal a kiegészítéssel élnék, hogy amennyiben megtakarításomat – természetesen számomra megfelelő hozamelvárás reményében – a tőzsdére bocsátanám, bizton állíthatom, hogy a két elemzési technikát, egymást megerősítő hatásként, párhuzamosan, egy időben használnám.

Institution

Budapest Business University

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

Level of instruction

MSc course

Supervisors

Item Type:	Thesis
Uncontrolled Keywords:	tőzsde, BÉT - Budapesti Értéktőzsde, prémium kategória, technikai elemzés, indikátorok - mutatók, alakzatok, részvényelemzés
Depositing User:	Users 45 not found.
Date Deposited:	20 May 2019 18:06
Last Modified:	20 Apr 2022 09:12

Actions (login required)

View Item