Stratégiai fókuszok és kihívások a Zal-Agro Zrt-nél

Perom Andrea (2018) Stratégiai fókuszok és kihívások a Zal-Agro Zrt-nél. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

PDF perom_andrea_2018máj_titkos.pdf Hozzáférés joga: Repository staff only until 2100. Download (2MB)

Abstract

Záródolgozati témaként egy magyar mezőgazdasági cég a Zal-Agro Zrt stratégiai elemzését választottam. Mivel az üzleti életben elengedhetetlen a proaktív látásmód, így a területet időszerűnek és optimálisnak találtam. A kezdeti tapasztalatok után érdeklődésem fokozódott, így lelkesen fogtam neki a kutatómunkának. Sajnos a dolgozatban a maximális oldalszám korlátozás miatt az eredetileg bővebb kifejtésre tervezet részek tartalmát szűkítenem kellett. Az első részt a stratégia elméleti megközelítésével kezdtem. A stratégia az egyik legrégebb óta használt fogalmaink közé tartozik, ugyanis a szó használata egészen az ókori görögökig nyúlik vissza, akik felismerték, hogy háborúik során csak átgondolt jó taktikával/tervvel győzhetnek. Fogalmát azóta már rengetegen átgondolták, de közös szempont volt minden látásmódban, hogy stratégiai tervezés egy olyan folyamat mely a vállalat fejlődését szolgálja. Dolgozatomban Barakonyi Károly-Peter Lorange és Csath Magdolna nézeteit ismertettem. Az utóbbi nekem személy szerint jobban tetszett, ugyanis kitért a célokra is, ebből kifolyólag a tervezés négy fő szakaszának bemutatásával folytattam. Ezután tértem át a stratégiaalkotás három - a vállalati, az üzletági és a funkcionális- szintjére. Ezt követően tértem át a Zal-Agro Zrt stratégiai fókuszú bemutatására. A cég történeti múltjától indultam, ahol ismertettem, hogy a Zal-Agro Zrt a Zalaszentgróti Állami Tangazdaság jogutódja, átalakulással jött létre 1993. június 30.-án. Fő profilja a gabonafélék, a hüvelyes növények és az olajos magvak termesztése. Lényeges információ, hogy a társaság bérelt földeken gazdálkodik, Zala, Vas és Veszprém megyében. 2010-ben a pókaszepetki Zalagrár Kft megvásárolta a részvények nagy részét, azaz 61,91%-ot. A cég kapcsolati tőkéjére is kitértem, felsoroltam a főbb vevőket, és beszállítókat, illetve a társaság hatósági kapcsolatait is. Ezután a termékkínálati paletta részletes bemutatására került sor. A cég nem csak saját előállítású, hanem vásárolt terményt is értékesít (de ezeket első sorban saját felhasználásra szerzik be). Megemlítettem, a speciális integrációs szerződést is, amire az értékesítési utak elemzésénél tértem ki bővebben. Következő pontba az árpolitikát állítottam középpontba. Egy rövid elméleti bevezetést követően tértem ki a Zal-Agro Zrt-re. A társaság árait leginkább a tőzsde alakulása határozza meg. Saját termesztésű növényeknél fordul elő, hogy a cég kiajánlja a főbb vevőknek és aki a legjobb árat ígéri érte annak lesz értékesítve. Kommunikációs csatornáknál felsoroltam az esetleges hirdetési helyeket pl.: újság, e-mail és telefonos megkeresés. A cég szűk reklámtevékenységet folytat, mivel már régóta kialakított és bejáratott kapcsolatokkal rendelkezik. Ebben a részben mutattam be részletesen a speciális integrációs szerződést, amely egy megállapodás a Zal-Agro Zrt és a gazdálkodók között. A kommunikációs eszközök felsorolása után kitértem arra is, hogy a cég nemrégiben kezdett el használni egy internetes álláshirdető portált. Ezt követően a stratégiai modellek alapján vizsgáltam a céget. Először a Swot analízist mutattam be, azaz részletesen felsoroltam az erősségeket, a gyengeségeket, a lehetőségeket és a veszélyeket. Majd a stakeholder elemzéssel folytattam. A szó jelentése érintettek, vagyis azok a személyek, akik valamilyen módon befolyásolják egy cég működését. Itt a belső értintettekkel kezdtem, azon belül is a tulajdonosokkal és részvényeik arányával. Ezek után egy színes saját készítésű ábrán mutattam be a Zal-Agro Zrt-nél működő hierarchikus rendszert, amely szemlélteti az alá-fölé-mellé rendeltetési viszonyokat és átláthatóan mutatja be a cég irányítási rendszerét. Kitértem a főbb beszállítókra és vevőkre, majd a versenytársakkal foglalkoztam, de mint kiderült konkrét fenyegetettség nem áll fenn velük kapcsolatban. A tejnél hosszú távú szerződés áll fenn a Pannon tej Zrt-vel, növénytermesztésnél pedig a cég olyan speciális termékeket állít elő, amiket az országban csak kevés helyen gyártanak. Vevőköri célcsoportok a mezőgazdasági termelők és állattartók, a vetőmag forgalmazók, a takarmányforgalmazók és a terménykereskedő cégek. A Zal-Agro Zrt minden évben kenyérbúza adományt ad a Magyarok Kenyere Alapítványnak az augusztus 20.-i újkenyér ünnepére. A cég számos szakmai szerveződés tagja, többek között ilyen a Zalai Borút Egyesület vagy a Nemzeti Agrárkamara. Ezután a BCG-mátrix elemzését készítettem el a Zal-Agro Zrt termékeire nézve, figyelembe véve a kapott támogatásokat 2011-2017-ig, a jövedelmezőségi mutatókat, a cég 2016-ról szóló kiegészítő mellékletét és a pénzügyi struktúrát és annak mutatóit. Az alapos helyzetelemzés után tértem rá dolgozatom lényegi részére. Először a rendszerváltás előtti majd utáni időszakot elemeztem, illetve a mezőgazdaságban bekövetkezett változásokat ismertetve. Ehhez az időszakhoz köthető, hogy az állattenyésztés jelentős hanyatlásnak indult. Majd az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni időszakot és annak nehézségeit ismertettem. A jelenlegi támogatási rendszerre csak ezek után tértem ki. Bemutattam a támogatások fajtáit, jellemzőit, illetve egy hasznos internetes oldalt, amin keresztül böngészhetünk a pályázatok között. A következő fejezet a Zal-Agro Zrt kapott támogatási összegeiről szólt 2005-től egészen 2017-ig. Feltüntettem a kapott támogatások fajtáit, jellemzőit és összegeit. A speciális agrár-környezetgazdálkodási pályázatnak a feltételeit is bemutattam, ugyanis ennek érdekes és összetett kritériumai vannak. Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika folyamatos változásokon esett át az évek alatt. Ez a tradíció 2020 után is élni fog, ugyanis a kilátások pályázat támogatási összegcsökkenést mutatnak. Az első hírek még 30%-os esést mutattak, ami mára már módosult 10-15%-ra. Ennek súlyos következményei is lehetnek, például elbocsátások, illetve a boltokban megnövekedett árakkal is számolni kell. A fogyasztók reagálása is kérdésesnek bizonyulhat e téren, ha nem kapnak megfelelő tájékoztatást.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

MENEDZSMENT ÉS GAZDASÁGINFORMATIKAI INTÉZETI OSZTÁLY

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Level of instruction

higher education vocational training

Supervisors

Item Type:	Final paper
Uncontrolled Keywords:	stratégiai elemzés, kihívások, támogatás, mezőgazdaság - agrárgazdaság, vidékfejlesztés - vidékpolitika, Zalaszentgrót (Zala)
Depositing User:	Users 65 not found.
Date Deposited:	16 May 2018 10:12
Last Modified:	14 Jun 2021 18:56

Actions (login required)

View Item