Stratégiai fókuszok és kihívások a Zal-Agro Zrt-nél

Perom Andrea (2018) Stratégiai fókuszok és kihívások a Zal-Agro Zrt-nél. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF perom_andrea_2018máj_titkos.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2100. Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Záródolgozati témaként egy magyar mezőgazdasági cég a Zal-Agro Zrt stratégiai elemzését választottam. Mivel az üzleti életben elengedhetetlen a proaktív látásmód, így a területet időszerűnek és optimálisnak találtam. A kezdeti tapasztalatok után érdeklődésem fokozódott, így lelkesen fogtam neki a kutatómunkának. Sajnos a dolgozatban a maximális oldalszám korlátozás miatt az eredetileg bővebb kifejtésre tervezet részek tartalmát szűkítenem kellett. Az első részt a stratégia elméleti megközelítésével kezdtem. A stratégia az egyik legrégebb óta használt fogalmaink közé tartozik, ugyanis a szó használata egészen az ókori görögökig nyúlik vissza, akik felismerték, hogy háborúik során csak átgondolt jó taktikával/tervvel győzhetnek. Fogalmát azóta már rengetegen átgondolták, de közös szempont volt minden látásmódban, hogy stratégiai tervezés egy olyan folyamat mely a vállalat fejlődését szolgálja. Dolgozatomban Barakonyi Károly-Peter Lorange és Csath Magdolna nézeteit ismertettem. Az utóbbi nekem személy szerint jobban tetszett, ugyanis kitért a célokra is, ebből kifolyólag a tervezés négy fő szakaszának bemutatásával folytattam. Ezután tértem át a stratégiaalkotás három - a vállalati, az üzletági és a funkcionális- szintjére. Ezt követően tértem át a Zal-Agro Zrt stratégiai fókuszú bemutatására. A cég történeti múltjától indultam, ahol ismertettem, hogy a Zal-Agro Zrt a Zalaszentgróti Állami Tangazdaság jogutódja, átalakulással jött létre 1993. június 30.-án. Fő profilja a gabonafélék, a hüvelyes növények és az olajos magvak termesztése. Lényeges információ, hogy a társaság bérelt földeken gazdálkodik, Zala, Vas és Veszprém megyében. 2010-ben a pókaszepetki Zalagrár Kft megvásárolta a részvények nagy részét, azaz 61,91%-ot. A cég kapcsolati tőkéjére is kitértem, felsoroltam a főbb vevőket, és beszállítókat, illetve a társaság hatósági kapcsolatait is. Ezután a termékkínálati paletta részletes bemutatására került sor. A cég nem csak saját előállítású, hanem vásárolt terményt is értékesít (de ezeket első sorban saját felhasználásra szerzik be). Megemlítettem, a speciális integrációs szerződést is, amire az értékesítési utak elemzésénél tértem ki bővebben. Következő pontba az árpolitikát állítottam középpontba. Egy rövid elméleti bevezetést követően tértem ki a Zal-Agro Zrt-re. A társaság árait leginkább a tőzsde alakulása határozza meg. Saját termesztésű növényeknél fordul elő, hogy a cég kiajánlja a főbb vevőknek és aki a legjobb árat ígéri érte annak lesz értékesítve. Kommunikációs csatornáknál felsoroltam az esetleges hirdetési helyeket pl.: újság, e-mail és telefonos megkeresés. A cég szűk reklámtevékenységet folytat, mivel már régóta kialakított és bejáratott kapcsolatokkal rendelkezik. Ebben a részben mutattam be részletesen a speciális integrációs szerződést, amely egy megállapodás a Zal-Agro Zrt és a gazdálkodók között. A kommunikációs eszközök felsorolása után kitértem arra is, hogy a cég nemrégiben kezdett el használni egy internetes álláshirdető portált. Ezt követően a stratégiai modellek alapján vizsgáltam a céget. Először a Swot analízist mutattam be, azaz részletesen felsoroltam az erősségeket, a gyengeségeket, a lehetőségeket és a veszélyeket. Majd a stakeholder elemzéssel folytattam. A szó jelentése érintettek, vagyis azok a személyek, akik valamilyen módon befolyásolják egy cég működését. Itt a belső értintettekkel kezdtem, azon belül is a tulajdonosokkal és részvényeik arányával. Ezek után egy színes saját készítésű ábrán mutattam be a Zal-Agro Zrt-nél működő hierarchikus rendszert, amely szemlélteti az alá-fölé-mellé rendeltetési viszonyokat és átláthatóan mutatja be a cég irányítási rendszerét. Kitértem a főbb beszállítókra és vevőkre, majd a versenytársakkal foglalkoztam, de mint kiderült konkrét fenyegetettség nem áll fenn velük kapcsolatban. A tejnél hosszú távú szerződés áll fenn a Pannon tej Zrt-vel, növénytermesztésnél pedig a cég olyan speciális termékeket állít elő, amiket az országban csak kevés helyen gyártanak. Vevőköri célcsoportok a mezőgazdasági termelők és állattartók, a vetőmag forgalmazók, a takarmányforgalmazók és a terménykereskedő cégek. A Zal-Agro Zrt minden évben kenyérbúza adományt ad a Magyarok Kenyere Alapítványnak az augusztus 20.-i újkenyér ünnepére. A cég számos szakmai szerveződés tagja, többek között ilyen a Zalai Borút Egyesület vagy a Nemzeti Agrárkamara. Ezután a BCG-mátrix elemzését készítettem el a Zal-Agro Zrt termékeire nézve, figyelembe véve a kapott támogatásokat 2011-2017-ig, a jövedelmezőségi mutatókat, a cég 2016-ról szóló kiegészítő mellékletét és a pénzügyi struktúrát és annak mutatóit. Az alapos helyzetelemzés után tértem rá dolgozatom lényegi részére. Először a rendszerváltás előtti majd utáni időszakot elemeztem, illetve a mezőgazdaságban bekövetkezett változásokat ismertetve. Ehhez az időszakhoz köthető, hogy az állattenyésztés jelentős hanyatlásnak indult. Majd az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni időszakot és annak nehézségeit ismertettem. A jelenlegi támogatási rendszerre csak ezek után tértem ki. Bemutattam a támogatások fajtáit, jellemzőit, illetve egy hasznos internetes oldalt, amin keresztül böngészhetünk a pályázatok között. A következő fejezet a Zal-Agro Zrt kapott támogatási összegeiről szólt 2005-től egészen 2017-ig. Feltüntettem a kapott támogatások fajtáit, jellemzőit és összegeit. A speciális agrár-környezetgazdálkodási pályázatnak a feltételeit is bemutattam, ugyanis ennek érdekes és összetett kritériumai vannak. Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika folyamatos változásokon esett át az évek alatt. Ez a tradíció 2020 után is élni fog, ugyanis a kilátások pályázat támogatási összegcsökkenést mutatnak. Az első hírek még 30%-os esést mutattak, ami mára már módosult 10-15%-ra. Ennek súlyos következményei is lehetnek, például elbocsátások, illetve a boltokban megnövekedett árakkal is számolni kell. A fogyasztók reagálása is kérdésesnek bizonyulhat e téren, ha nem kapnak megfelelő tájékoztatást.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola (a GKZ 2015-ig keletkezett dolgozataihoz)

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

MENEDZSMENT ÉS GAZDASÁGINFORMATIKAI INTÉZETI OSZTÁLY

Szak

gazdálkodási és menedzsment

A képzés szintje

felsőoktatási szakképzés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	záródolgozat (felsőoktatási szakképzés)
Kulcsszavak:	stratégiai elemzés, kihívások, támogatás, mezőgazdaság - agrárgazdaság, vidékfejlesztés - vidékpolitika, Zalaszentgrót (Zala)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Felhasználók 65 nem található.
Dátum:	16 Máj 2018 10:12
Utolsó módosítás:	14 Jún 2021 18:56

Actions (login required)

Tétel nézet