Az egyszerűbb egyben a jobb megoldás is? Avagy a mikrogazdálkodói beszámoló létjogosultsága

Végh Klaudia (2015) Az egyszerűbb egyben a jobb megoldás is? Avagy a mikrogazdálkodói beszámoló létjogosultsága. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of végh_klaudia_2015jan.pdf]
Preview
PDF
végh_klaudia_2015jan.pdf

Download (1MB) | Preview

Abstract

Végh Klaudia, a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg számvitel szakos, végzős hallgatója vagyok. A dolgozatom témája a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Azért esett ennek a beszámoló típusnak a vizsgálatára a választásom, mert egyrészt 2013-ban vezették be és így a 2014-es évben láthatjuk meg azt, hogy milyen tapasztalatok születtek az első év után, másrészt szerettem volna jobban megismerni mit is takar pontosan ez a beszámoló típus és ennek fényében kideríteni azt, ami már a dolgozatom címadásakor is felmerült bennem, hogy az egyszerűbb megoldás egyben jobb megoldást eredményez-e? Annak érdekében, hogy kérdésemre megkapjam a választ, kutatásba kezdtem a témával kapcsolatosan. A kutatás során megtudtam azt, hogy a mikrogazdálkodói beszámolókat választókra a 398/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról című kormányrendelet vonatkozik. Amiről a rendelet nem ad információt, ott a 2000. évi C. törvény a számvitelről elnevezésű törvény előírásait kell alkalmazni. A kormányrendelet a hatálya alá tartozókat mikrogazdálkodóknak nevezi. A beszámoló választását csakúgy, mint a „normál” egyszerűsített éves beszámoló esetén értékhatárokhoz köti, amelyek a következők: a mérlegfőösszeg 100 millió forint, az éves nettó árbevétel 200 millió forint, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 10 fő. A három mutató közül kettőnek kell értékhatáron alul maradnia a választási szándékot megelőző két üzleti évben. A beszámolótípus esetében további kritérium az is, hogy a vállalkozás ne legyen könyvvizsgálatra kötelezett. Jelentős eltérés az éves vagy a „normál” egyszerűsített éves beszámoló szabályrendszeréhez képest, hogy a mikrogazdálkodónak nem kell sem kiegészítő mellékletet, sem számviteli politikát készítenie. A jogalkotók ezzel a vállalatok adminisztrációs terheit szerették volna csökkenteni. Véleményem szerint azonban ez nem túl szerencsés, hisz a számviteli törvény szerint éppen a kiegészítő melléklettel együtt kaphatunk egy cégről megbízható, valós összképet. Meglátásom szerint így a mikrogazdálkodói beszámoló esetén nem, vagy csak nehezen tud teljesülni az alapelv. A kormányrendeletben különbségként figyelhetjük meg azt, hogy csak a rendeletben meghatározott tételek számolhatóak el időbeli elhatárolásként, a tárgyi eszköz bekerülési értékének megállapításához is kevesebb tételt lehet beszámítani, a jogszabályban eltérő értékelési, fogalmi elemeket találhatunk a számviteli törvényhez képest. Ezeken kívül a mikrogazdálkodói beszámoló mérlege a három helyett csak kettő oszlopból áll, ugyanis a feltárt hibák, hibahatások összeget minden esetben a feltárás évében kell elszámolni. A rendelet vizsgálata során felmerült bennem egy kérdés: egy könyvelő, aki a való életben alkalmazza az egyszerűsített mikrogazdálkodói beszámolót vajon milyen véleménnyel van róla? Egy mélyinterjú elkészítése után arra a következtetésre jutottam, hogy az általam megkérdezett könyvelő előnyösnek tartja a mikrogazdálkodói beszámolót kisebb vállalkozások esetében és elmondása szerint valóban csökkentek az adminisztrációs terhek az ilyen beszámolót választó cégek esetében. Kutatásom során megállapítottam azt is, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló a gazdasági szakemberek körében is megosztó szereppel bír. Összességében nekem is az a véleményem, mint a többségnek, hogy valójában nem csökkenek a beszámolót választók adminisztrációs terhei. Azért sem ajánlanám ezt a beszámoló típust, mert az esetleges visszatérés a gazdálkodó elhatározásából legkorábban csak három mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után lehetséges és úgy gondolom, hogy ez elég hosszú idő, főleg ha az időközben rájön, hogy ez a beszámoló fajta nem előnyös számára. Végezetül a dolgozatom címében feltett kérdésemre a válasz, hogy az egyszerűbb egyben a jobb megoldás is egy egyszerű NEM.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

Level of instruction

BSc course

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Simonné Romsics Erika
UNSPECIFIED
számviteli mestertanár

Item Type: Thesis
Uncontrolled Keywords: beszámolókészítés, adminisztráció - dokumentáció, mikrogazdálkodók, kis- és középvállalkozás - KKV, családi vállalkozás, jogi szabályozás - jogszabály, 398/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról, egyszerűsített éves beszámoló, számvitel - könyvvitel, gazdaságosság - gazdasági hatékonyság
Depositing User: Users 65 not found.
Date Deposited: 06 Jan 2015 20:34
Last Modified: 20 Apr 2022 08:55
URI: https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/1669

Actions (login required)

View Item View Item