Márkus Mónika (2018) Helyi termék elosztó központ elméleti koncepciója logisztikai szempontból. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
PDF
márkus_mónika_2018jan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
Absztrakt (kivonat)
„Minőség, Hagyomány, Maradandó értékek” /Pannon Helyi Termék Klaszter mottója/ Dolgozatom témája a helyi termékek elosztásának problematikájából indul ki, melynek értelmében láthatjuk, hogy egy multinacionális vállalathoz képest korlátozottak a lehetőségei az úgynevezett helyi termelőknek. Ezért gondolom, hogy fontos lenne megvizsgálni, milyen lehetőségeik vannak. Miben más egy frissen leszakított paradicsom, vagy az a tökmagolaj mennyi hozzáadott értéket tartalmaz, amit helyben termelnek meg. A helyi termékek melletti elköteleződés egy életforma, egy szemléletmód. Hiszen ezáltal elköteleződünk a helyi gazdaság mellett, a megtermelt árukért kapott ellenérték helyben növeli a GDP-t. Ez mellett csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, mivel a helyi gazdaságból vásárolt paradicsom maximum pár 10 kilométert utazik, ellenben sok hipermarket polcain megtalálható paradicsomok átlagban 2500-3000 kilométert tesznek meg, hogy az asztalunkra kerüljenek. A helyi termékfogyasztás egy választás a fenntartható gazdaság mellett. Kutatásom során a következő kulcskérdésekre keresem a választ: • Logisztikai szempontból, milyen lehetőségei vannak egy helyi termelőnek? • Milyen lehetőségek vannak a bevásárló közösségek előtt? • Melyek azok a nehézségek, amelyekbe egy-egy bevásárló közösség ütközhet, és ezeket hogyan lehet kik küszöbölni? Dolgozatom logisztikai szempontból közelíti meg a helyi termékek kérdéseit. Három nagy részre bontható a kutatásom. Először röviden a logisztikai és ellátási lánc elméleti megközelítését mutatom be, majd rövid összefoglalóval bemutatom a helyi termék fogalmát, és a hozzá kapcsolódó kardinális jellemzőket, illetve a lehetséges elosztási csatornákat. Végül pedig dolgozatom fókuszában az úgy nevezett bevásárló közösségek, mint helyi termék elosztási lehetőségek állnak. Bemutatok kettő jó gyakorlatnak tekinthető bevásárló közösséget ezek a Kiskosár és a Szatyor Bevásárló Közösségek. Rajtuk keresztül pedig bemutatom a beszerzési folyamatokat, a raktározási és készletgazdálkodási folyamatokat, illetve az értékesítés funkciókat röviden. Elmondható hogy napjainkban egyre nagyobb divatja van helyi terméket venni, egyre többet hallunk erről. Véleményem szerint a gazdaság egyik fontos mozgató rugójáról van szó, és nem mondanám új keletűnek a fogalmat, csak korábban nem hívták így, hiszen a falvakban, kisebb városokban a helyi kisboltba, a környék termelőitől származtak az áruk. Napjaink felgyorsult világában azonban nagy értéket tulajdonítunk a helyi termékeknek, melyekről elmondható hogy a lokális gazdaságot erősíti, jelentős hozzáadott értéket képviselnek e termékek, nem tömegszerű gyártásuknak köszönhetően, illetve a fogyasztó-vevő közvetlen kapcsolatából adódóan. Számos lehetősége van egy-egy termelőnek arra, hogy értékesítse az általa megtermelt, előállított portékát, Ezek közül emelném ki az úgy nevezett bevásárló közösségeket, melyek több termelőt és vásárlót „tömörítenek” közösségbe, melyben egy beszerzői-elosztói rendszer jön létre, melynek keretében a fogyasztók a megrendeléseiket összegyűjtve adják le és szervezetten szállítják ki a termékeket.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola (a GKZ 2015-ig keletkezett dolgozataihoz)
Kar
Tanszék
Menedzsment és Gazdaságinformatikai Intézeti Osztály
Szak
gazdasági logisztikus szaktanácsadó
A képzés szintje
szakirányú továbbképzés
Konzulens(ek)
Mű típusa: | diplomadolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | helyi termék, bevásárló közösség, elosztási hálózat, logisztika, ellátási lánc - ellátó hálózat |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Felhasználók 45 nem található. |
Dátum: | 22 Jan 2018 10:52 |
Utolsó módosítás: | 26 Ápr 2022 09:16 |
Actions (login required)
Tétel nézet |