Előrejelezhető-e a fizetésképtelenség a nyilvános számviteli információk alapján?

Hoffmann András (2018) Előrejelezhető-e a fizetésképtelenség a nyilvános számviteli információk alapján? Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of hoffmann_andrás_2018jan_titkos.pdf] PDF
hoffmann_andrás_2018jan_titkos.pdf
Hozzáférés joga: Repository staff only until 2100.

Download (2MB)

Abstract

Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy előrejelezhető, felismerhető-e a vállalat fizetésképtelensége a közzétett beszámolók alapján? Ennek érdekében hat felszámolásra került vállalat beszámolóját elemeztem, a felszámolás megindulását megelőző hat olyan évben, amelyről beszámoló állt rendelkezésre. (Három vállalat nem tette közzé a felszámolás előtti utolsó év beszámolóját, ami véleményem szerint további kötelességszegésre is utal.) A szakirodalmi áttekintés keretében a vállalkozások számának és a vállalat megszüntetési eljárások számának alakulását, valamint a csődeljárás és a felszámolási eljárás menetét mutattam be. Saját vizsgálataim adatbázisát a http://e-beszamolo.im.gov.hu oldalon az egyes üzleti évekről közzétett beszámolók (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és a velük együtt közzétett könyvvizsgálói jelentések képezték. Az elemzést a beszámolók elemzésének kiforrott, jól dokumentált, mutatószámokon alapuló módszerével végeztem. Terjedelmi korlátok miatt csak a fizetőképesség szempontjából releváns mutatókat alkalmaztam (likviditási, jövedelmezőségi és forrásszerkezeti mutatók). Az elemzések során minden vállalatnál azonosítható volt olyan momentum, ami egyértelműen utalt arra, hogy az adott vállalattal probléma lesz. A vállalatok felénél a fizetésképtelenség arra volt visszavezethető, hogy az erőn felüli beruházásokhoz a vállalat nem tudott megfelelő szerkezetű forrásokat biztosítani. Ezen túlmenően igyekeztem olyan egyszerűen megfigyelhető szempontokat azonosítsak, amelyek jelezhetik, hogy egy vállalat fizetőképessége problémás, vagy problémássá válik. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Beszámolók közzététele nem történt meg határidőre 2. Közzétételi kötelezettség elmulasztása 3. Hiányzó könyvvizsgálati jelentés 4. Negatív könyvvizsgálói vélemény 5. A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatok nem tűnnek reálisnak 6. Az eredmény csak könyvelési technikák miatt pozitív 7. Negatív saját tőke/negatív eredménytartalék több éven keresztül 8. Az eredménytartalék alacsony arányú a saját tőkén belül 9. Több éven keresztül csökken az 1000 Ft eszközre jutó árbevétel értéke 10. Negatív nettó forgótőke Ezen szempontok megléte és mértéke a hitelezési kockázatot növeli. Azaz egy felelősen gazdálkodó vállalatnak érdemes figyelembe vennie ezeket, amikor arról hoz döntést, hogy értékesít-e az adott vállalatnak, és mekkora kintlevőséget (például hány nyitott számlát) engedélyez számára. A következtetéseim közül kiemelném, hogy a likviditási mutatók nem utalnak egyértelműen a fizetésképtelenség bekövetkezésére. Főbb javaslataim pedig röviden a következők: A vállalatoknál szükségesnek látom a jegyzett tőkére vonatkozó tőkeminimum további emelését. Bizonyos bevételhatár felett pedig az önálló vállalkozókra is vonatkozzon a közzétételi kötelezettség. (Róluk jelenleg semmilyen nyilvános információ nem áll rendelkezésre.) A nagyobb vállalatoknál pedig érdemes lenne bevezetni valamilyen negyedéves gyorsjelentési rendszert is. (A két legnagyobb vizsgált vállalat gyakorlatilag egyetlen év alatt ment csődbe.) Szigorúbban kellene ellenőrizni a közzétett beszámolókat, és szigorúbban szankcionálni a közzétételi kötelezettség elmulasztását. A vizsgált vállalatok egy részénél súlyos hiányosságok voltak, de működésüket gond nélkül tovább folytathatták. Ezenkívül súlyosabban kellene büntetni, ha a vállalat volt vezetője a felszámolási eljárás során nem tesz eleget a kötelezettségeinek, mivel ezzel ellehetetleníti a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását, és sérti a hitelezői érdekeket. A vállalat volt beszállítói – mint hitelezők – egyébként is több szempontból kedvezőtlen helyzetben vannak a felszámolási eljárás során.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Szak

pénzügy és számvitel

Level of instruction

BSc course

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Simonné Romsics Erika
UNSPECIFIED
számviteli mestertanár

Item Type: Thesis
Uncontrolled Keywords: felszámolási eljárás, csődeljárás, mérlegelemzés - beszámoló elemzés, likviditás - fizetőképesség, jövedelmezőség - jövedelmi helyzet, éves beszámoló
Depositing User: Users 65 not found.
Date Deposited: 09 Jan 2018 14:46
Last Modified: 14 Jun 2021 18:55

Actions (login required)

View Item View Item